Költségvetés 2024: meglesz a pénz a rezsicsökkentésre és a honvédelemre

Annyit nem nehéz megállapítani, hogy a lakosságot az ország költségvetésének általános helyzetéhez képest sokkal jobban érdekli, hogyan alakulnak a fogyasztási cikkek árai, illetve hogy folytatja-e a kabinet a rezsicsökkentést. A kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterei már optimistán nyilatkoznak az őszi inflációs számokról, főleg annak tudatában, hogy 2023 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 

Ez szám már alatta van a júniusi mutatónak. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak júliusban egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kerültek kevesebbe. 

Összességében ebben az évben még egy nagyobb, 5,8 százalékos visszaesés várható a boltokban az MBH Bank szakértőinek elemzése szerint. A volumen jövőre is hasonló lehet – csak éppen már nem negatív, hanem pozitív tartományban, összefüggésben a remélt újbóli, masszív növekedéssel. 

Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint, bár az erőteljes inflációs folyamatok rányomták a bélyegüket a bérek alakulására – a nettó reálbérek közel 7 százalékkal csökkentek áprilisban –, a pénzromlás várható csökkenése mellett a reálbérek alakulása már augusztusban pozitív irányba fordulhat. 

Ahogyan az idei, úgy a jövő évi büdzsén is erőteljesen éreztetik még hatásukat az ukrajnai háború közel másfél évvel ezelőtti kitörése óta jelentkező geopolitikai kihívások. Ez leginkább a rezsi- és a honvédelmi alap kiadási tételeiben szúrhat szemet az állampolgároknak. Sorozatunkban az extraprofitadóknál már megemlítettük, hogy az elhúzódó ukrajnai háború következtében elszálltak az energiaárak. 

Ezért hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot a kormány. Ezek forrását azon ágazatok biztosítják, amelyek ebben a világgazdasági helyzetben is extraprofitra tesznek szert. Az energiakrízis miatt a rezsivédelmi alapot több mint 1300 milliárd forintra tervezte be a Pénzügyminisztérium – ez az idei összeg nagyságrendileg fele –, és csak reménykedni lehet abban, hogy ez a forrás elegendő lesz a lakossági rezsicsökkentés fenntartására, valamint az állami szervek, önkormányzatok, egyházi és civil intézményfenntartók energiaár-kompenzációjára. Jelenleg erre jók az esélyek, mivel úgy tűnik, a nemzetközi energiapiacokon valamelyest lecsillapodtak a kedélyek, és normalizálódik a helyzet, ám ezt az orosz–ukrán háború fejleményei bármikor átírhatják.