Nincsenek a piacon véleménykülönbségek az MNB mai döntéséről – csökkenő kamatpályát jósolnak az elemzők is

Az infláció mérséklődése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása lehetővé tette az extrém magas, 18 százalékos effektív kamat fokozatos csökkentését. A mai döntéssel ez az irányadó kamatláb mérséklődött 15 százalékról 14 százalékra. „Várakozásaink szerint szeptemberben a jegybank ismét 100 bázisponttal mérsékli az egynapos betéti eszköz kamatát, amely így már megegyezik majd az alapkamattal” – értékelte Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a monetáris testület keddi döntését. 

A szakember szerint ma tehát nem a konkrét döntés jelentette a legnagyobb izgalmat, hanem hogy mond-e valamit a jegybank arról, hogy mi várható szeptember után: folytatódik-e a lazítás, és ha igen, milyen ütemben.

A régiós jegybankok még nem kezdtek lazítani

„Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok – utalt rá Regős Gábor –, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int: a régiós jegybankok még nem kezdtek lazítani, és a Fednél is inkább még a szigorítás van napirenden.”

– mutatott rá a vezető közgazdász. 

„Ami konkrétum elhangzott – emelte ki Regős Gábor –, az a szigorú kondíciók fenntartása, illetve az adatvezérelt üzemmód, ami azt jelenti, hogy még nem lehet megmondani, mi lesz konkrétan a kamatpálya szeptember után. Nem feltétlenül kell az eddigi ütemű csökkentés folytatására számítani. Az eszköztár egyszerűsítése az egynapos betéti eszköz kivezetését jelentheti.” 

Az ország kockázati megítélése kedvező maradt

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutat, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyors tender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, és 15-ről 14 százalékra mérséklődik.

 – véli Suppan Gergely. 

„Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 15–19,5 százalékos sávról 16,5–18,5 százalék közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése miatt – 3-ról 3,5–5,5 százalék közé emelte. Az idei, valamint a jövő évi 0–1,5 és 3,5–4,5 közötti GDP-növekedési előrejelzését változatlanul hagyta.

Az MBH Bank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy szükséges az alapkamat 13 százalékos szintjének tartós fenntartása, a csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. 

A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, ezért a jövő év végére Suppan Gergelyék 6 százalékra mérséklődő alapkamattal számolnak.

Szeptembertől új szakaszba lép a monetáris politika

„Az effektív kamatszint a következő, szeptember 26-án esedékes kamatdöntő ülésen érhet össze az alapkamattal 13 százalékon” – vélekedik Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője is. Ezt követően a jegybanki eszköztár egyszerűsítése várható, és adatvezérelten, lépésről lépésre döntenek majd a kamatkondíciókról. A szakember idézte Virág Barnabás MNB-alelnököt, aki a kamatdöntő ülés után azt mondta: a következő hónapokban tovább mérséklődhet az infláció, nagy valószínűséggel novemberre elérhető lehet a kormány által kitűzött, egy számjegyű inflációs cél. Ugyanakkor a teljes éves átlagos infláció még így is rendkívül magas, 18 százalékos lehet.

„A monetáris politika a két irányadó kamat egyesülése után új szakaszba lép. 

Az MNB tehát haladt tovább a megkezdett úton, s a várt ütemben folytatta a normalizálódást – összegezte Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Majd hozzátette: a szeptembert követő időszakra vonatkozó kommunikáció óvatosságot tükröz, ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót a továbbra is gyors ütemű csökkentések előtt is. A mai bejelentések nem igénylik a korábbi előrejelzéseink megváltoztatását: egy számjegyű kamatszintet legkorábban jövő év elején várunk.”