A magyarországi hitelpiac már egy ideje teljesen leült volna, ha nincsenek a kormány által támogatott konstrukciók. A magas kamatok miatt minimalizálódott a piaci konstrukciók igénybevétele, és számos esetben – még a támogatottak esetében is – csak a rövid távú termékeket keresik, nem a beruházási hosszú futamidejűt.
Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy a beruházási hitelek „takaréklángon” pislákolnak, sok vállalkozás pedig napról napra hitelből él.
„A vállalatok beruházási aktivitásának mérséklődésében a gazdasági bizonytalanság mellett kiemelten számottevő szerepe van a forrásköltségek érdemi emelkedésének. A beruházási célú forinthitelek és lízingkonstrukciós esetében a kamatok jócskán 10 százalék fölött kezdődnek, de az elmúlt hónapokban az euróforrások is jelentősen drágultak: évi 6 százalék alatt a legjobb bonitású vállalkozások számára sincs piaci alapon elérhető forrás” – foglalta össze a pillanatnyi helyzet lényegét Németh Teréz Katalin pénzügyi szakértő.
Ezt a kormányzat is felismerte, és támogatott vagy átalakított kedvezményes hitelprogramokat vezetett be. Az év első felében a magas vállalkozói forrásköltségek részbeni kompenzálására fel lehetett használni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot (BGH), amelynek keretében forintban 6, euróban 3,5 százalékos kamat mellett juthattak a cégek kedvezményes hitelhez.
A program jelentőségét jól mutatja, hogy a hazai bankrendszer által márciustól júniusig nyújtott új vállalati hitelszerződések 47,6 százalékát a BGH-konstrukciók adták. Az új forinthitel-szerződéseknél ez az arány 56,6 százalékot ért el.
„Jelenleg a cégek széles köre számára hozzáférhető kedvezményes forrás viszont már csak a Széchenyi Kártya Programban áll rendelkezésre” – mutatott rá a szakértő. Ez esetben a kamat évi fix 5 százalék, mind a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, mind a főként gép- és eszközbeszerzést megvalósító vállalkozások körében népszerű Széchenyi Lízing MAX+ konstrukciók esetében.
Jó hír a vállalkozásoknak, hogy a kormány augusztus elején mindkét konstrukciónál az igényelhető maximális hitelösszeg duplázásáról döntött. Így a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetében akár 1 milliárd forint is kérelmezhető, a Széchenyi Lízing MAX+ alkalmával pedig 400 millió forintos finanszírozás is elérhető augusztus 1-jétől a fejlesztést tervező vállalkozások számára.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára két napja már megágyazott a mai, második negyedéves beruházási adatoknak. Lóga Máté kiemelte: a beruházási hitelösszeg megduplázása rendkívül kedvező hír a beruházni és fejleszteni kívánó kkv-k számára.
A megemelt hitelösszeg további, a versenyképességet növelő beruházások előtt nyitja meg az utat, és tovább segíti a zöld gazdaságra történő átállást.
Az államtitkár hozzátette: a Széchenyi Kártya Program – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együtt – jelentős mértékben, nagyságrendileg 1,2 százalékponttal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, így a munkahelyek megőrzéséhez.
A Széchenyi Kártya Program a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya MAX+ Program keretében 2023. július 31-ig közel 30 ezer kérelem került befogadásra, mintegy 1200 milliárd forint értékben, amelyből már 600 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya.
A 2023. február 1-jén startolt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban – amelynek keretében beruházási, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető – a szerződött hitelek összege alig 6 hónap alatt elérte a hitelprogram 1000 milliárd forintos keretének 75 százalékát.
A hitelprogramba eddig 2221 darab hitelkérelem érkezett az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A szerződött hitelállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, mára pedig elérte a 750 milliárd forintot.
A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött hitelek állománya, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30 hónap, a beruházási hiteleké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százalékát, azaz 523 milliárd forintot folyósítottak.
A hazai bankrendszer által nyújtott új hitelszerződések közel felét, 47,6 százalékát márciustól júniusig a hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új hitelszerződések esetében még ennél is magasabb, 56,6 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.