késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Uniós befizetés: a szakértő ítéletet mondott Schiffer András véleményéről
Inkább hirtelen felindulásból elmondott ötlet, mintsem alapos terv Schiffer András felvetése, hogy amíg nem érkeznek meg a visszatartott EU-s forrásaink, addig ne is fizessük be a ránk eső hozzájárulásokat – szól a szakértői vélemény.
Fotó: Kurucz Árpád
Schiffer András legerősebb kijelentése a Mandinernek adott interjújában ez volt:
Ha egy meghatározott határidőig nem jönnek meg a források, fel kellene függeszteni a befizetéseket.
Miért és mennyit fizetünk?
Először nézzük tehát, Magyarország milyen jogcímeken fizet be pénzeket az Európai Uniónak.
Három ilyen van:
- az úgynevezett nemzeti hozzájárulás az EU költségvetéséhez,
- a hozzáadottérték-adó arányos befizetése,
- és a vámbefizetések.
Ezek közül az első a legnagyobb tétel: a 2024-es magyar költségvetésben 692,5 milliárd forintot különítettek el rá, és mivel a hazai büdzsé ugyan forintban készül, az EU-val azonban euróban kell elszámolni, létrehoztak egy 690 millió forintos tartalékot is, például az árfolyamkockázatok kezelésére.
Ez a tagállami hozzájárulás a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapul, a mértéke évről évre változik – a mi esetünkben 2020 óta a másfélszeresére nőtt –, és elsősorban az unió tervezett kiadásainak összege befolyásolja, mivel az EU-költségvetés nem halmozhat fel hiányt, ezt pedig a GNI-alapú befizetések korrekciójával biztosítják.
A hozzáadottérték-adó Magyarországon praktikusan az áfát jelenti. Az idevágó szabály, hogy a tagállamoknak az ebből származó bevételek és az átlagos adókulcs hányadosából számított alap 0,3 százalékával kell hozzájárulniuk az EU költségvetéséhez.
A vámbefizetéseknél pedig az az érdekesség, hogy ugyan az Európai Unióba érkező termékeket a tagállamok vámoltatják, de az ebből származó bevételek teljes egészében az EU-s költségvetést illetik meg.
Ugyanakkor a vámoltatás költségeinek fedezésére a tagállamok visszatarthatják a vámbevételek 25 százalékát.
A következő kérdés, hogy Schiffer András felvetésének van-e realitása és főleg jogi alapja.
Fotó: Shutterstock
A rövid szakértői válasz, hogy nincs.
Az EU költségvetése kicsit a nyugdíjak felosztó-kirovó rendszeréhez hasonlít, ugyanis a befizető más jogcímeken visszakap. A hozzájárulás az EU-integráció iránti elkötelezettséget jelenti, ezért is nehezen képzelhető el olyan eset – és alapvetően nem is jogszerű –, hogy egy ország semmit se fizessen be a költségvetésbe, és onnan forrásokat kapjon
– mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
Hozzátette: a GNI-alapú befizetés jól leképezi, hogy a nagyobb gazdasági erejű ország többet fizet be, a kisebb kevesebbet, ezért senki sem száll vele vitába. Továbbá nemcsak a mi EU-s befizetéseink között, hanem az Európai Unió költségvetése szempontjából is a legjelentősebb tétel a nemzeti hozzájárulás, mert kiadja a közös büdzsé 70 százalékát.
Ami a más csatornákon visszaérkező pénzeket illeti: még a jó ideje tomboló viták közepette is kapunk forrásokat, például az agrártámogatások akadálytalanul érkeznek, és a zöldátállásra is megszavaztak 880 milliárd forintnyi támogatást.
Fotó: Shutterstock
Jócskán pozitívban zárunk
Az Európai Bizottság kimutatása szerint a legutóbbi, teljesen feldolgozott évben,
2021-ben Magyarország a 27 tagállam közül a harmadik legnagyobb haszonélvezője volt a ki- és befizetéseknek, akkor 4,1 milliárd euró (1600 milliárd forint) pluszban zártunk – nálunk csak Görögország és Lengyelország járt jobban.
2024-re a magyar költségvetés a nettó egyenleg szerint ennél is nagyobb, 2367,5 milliárd forintos pluszt tervezett be, ami a GDP 2,7 százaléka.
Ezeket a pozitívumokat rontja a Brüsszellel fennálló vitája a magyar kormányzatnak, és amúgy a lengyelnek is, hiszen onnan is tetemes forrásokat tartanak vissza.
Máshol mit gondolhatnak?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékén oktató docenstől megkérdeztük, hogy más tagállamban is támadhatnak-e hasonló ötletek, ám ezt nem tartja valószínűnek.
Pásztor Szabolcs úgy fogalmazott: lehet, hogy elhangzott valahol hasonló felvetés, de nem szökkent szárba, így nem is vitte át a nemzetközi ingerküszöböt, mivel az EU-költségvetéshez szükséges nemzeti hozzájárulást konszenzus övezi.
Megjegyezte: a GNI-alapú befizetést nem szimpátia vagy politikai hovatartozás irányítja,
hanem a jogszabályból adódó kötelezettség, továbbá hatalmas összeg EU-szinten, ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, a teljes GNI mekkora hányadát utalják be a tagállamok, már sokkal kisebbnek hatnak a számok, ugyanis a mérték átlagosan 0,7 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.