Nem zárható ki, hogy a következő hetekben újból terítékre kerül a 2022 decemberében kivezetett hatósági ár visszahozatala az üzemanyagárakra, erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában, miután július közepe óta elszállt a benzin és a gázolaj ára a hazai kutakon, előbbi 80, utóbbi pedig 113 forinttal drágult két hónap leforgása alatt.
A kormányfő arról is beszélt, hogy ugyan az ársapkák kimentek a divatból, vannak olyan országok, amelyekben visszahozzák őket. Hogy pontosan kikre gondolt, nem tudni, mindenesetre Horvátországban épp most jelentették be, hogy 30 alapvető élelmiszer árát rögzítik a tavaly december 31-i szinten. Az üzemanyagárak ügye már más, de déli szomszédunk döntése akár jelzésértékű is lehet annak fényében, hogy korábban a hazai benzinárstoppal egy időben Horvátországban és Szerbiában is rögzítették az üzemanyagárakat. Nálunk ugyanakkor már előbb megközelítheti a 700 forintot a benzin és gázolaj ára (ennek okairól itt és itt írtunk).
Ez a szint már a kormány ingerküszöbét is átlépheti, és a minisztériumi forrásunk sem cáfolta, hogy a kormány ismét beavatkozhat, ha szükségét látja.
Mindezt elsősorban az infláció letörésével indokolta, a másodkörös hatások miatt ismét egy ársokkal szembesülhetnek a vállalatok, amit átháríthatnak a fogyasztói árakba. Az augusztusi inflációs adatban csak a közvetlen hatása jelent meg az áremelkedéseknek, de az is 0,5 százalékos inflációs többletet eredményezett, így az előzetesen várt 16 százalék alatti szinthez képest végül 16,4 százalék lett a drágulás üteme.
Elméletileg működhet, gyakorlatilag azonban megint belefuthatunk egy olyan problémába, amiből nagy nehezen sikerült kikeveredni
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az ársapka belengetésének hírére. Azt elismerte, hogy társadalmi és szociális megközelítésből van létjogosultsága egy ilyen intézkedésnek, hiszen sokaknak létszükséget a munkába járás és egyre nagyobb szeletet hasít ki a pénztárcájukból az ingázás költsége, de szigorúan makrogazdasági szempontból egy újabb beavatkozás a piaci folyamatokba szerinte még több zavart okozna.
A közgazdász azt nehezen tudja elképzelni, hogy olyan döntés születik, amiből a fogyasztókat kihagynák, és csak a vállalatok fizetnének rögzített árakon. A korábbi árstoppal is az volt a gond szerinte, hogy a másodkörös hatásokat nem tudta kivédeni, mivel a háztartásokkal szemben a cégek piaci áron tankoltak. Ráadásul Virovácz Péter szerint azt sem lehet tudni, hogy tartósan milyen olajárakkal nézünk szembe, ugyanis benne van a pakliban, hogy magasabb árszintre kell berendezkedni, ami mellett megint fenntarthatlanná válhatnak az árstopok.
Cikkünk írásakor közel 95 dollár volt az európai piacon mérvadó Brent-olaj ára, ez az elmúlt egy év legmagasabb értéke, de még mindig alatta van a 2022-ben látott 100 dollár feletti szinteknek.
Ami a másodkörös hatásokat illeti, az elemző úgy véli, a cégek átárazási ereje továbbra is gyenge: megpróbálhatnak árat emelni, de a lakosság továbbra sem fog fogyasztani, még mindig hiányzik a belső kereslet a magyar gazdaságból. Arra a kérdésre, hogy az év végi egy számjegyű inflációs célt veszélyezteti-e a most látott üzemanyagár-emelkedés, azt mondta, elméletileg igen, ha például még további 30 százalékkal növekednének az árak, de a trendeket és az ING Bank olajpiaci és forint árfolyamával kapcsolatos előrejelzéseit figyelembe véve szerinte nem reális feltételezni egy ilyen sokkot.
A benzinársapkát 2022. december 6-án vezette ki a kormány, miután országszerte fennakadások voltak az üzemanyag-ellátásban, így a korábbi állandóságot egy csapásra váltotta fel a piac szeszélye. A 480 forintos hatósági ár egyik napról a másikra emelkedett a benzin esetében 640, a gázolaj esetében pedig 699 forintra. A csúcsot mindkét üzemanyagtípus január első hetében érte el, előbbi 658 forinton, utóbbi 720 forinton tetőzött. Bár ezt követően úgy tűnt, hogy az árak, ha lassan is, de lépésenként közelednek a 480 forintos, korábbi hatósági árhoz, a nyári hónapokban újabb fordulat következett. A hazai üzemanyagpiacot meghatározó két komponens, a forint dollárral szemben árfolyama és a Brent is kedvezőtlen irányba mozdult, miközben a horvát és ukrán tranzitdíjak durván megemelkedtek. Ezzel még nincs vége a drágulásnak, egy uniós irányelv miatt januártól jelentősen nő az üzemanyagok jövedékiadó-tartalma, ami önmagában 30 forinttal növelheti az árakat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.