ESG: felesleges, kötelező adminisztratív tehernek tarthatják majd sokan

Egyetlen növekedési index sem ragadja meg azt, hogyan lehet fenntartható módon növelni a jólétet, a közgazdászok jellemzően GDP-fetisiszták, noha ezt az alapindexnek tekintett mutatót már a kidolgozója szerint is csak fenntartásokkal kell kezelni – szögezte le György László kormánybiztos, a Makronóm Intézet konferenciáján, amelyet ESG a hazai vállalatok tükrében címmel rendeztek ma Budapesten.

A kormánybiztos felidézte, hogy gazdaságstratégiáért felelős államtitkárként arra kérte a Makronóm Intézetet, hogy alkosson objektív mérőszámot a jövő nemzedékét nem veszélyeztető, fenntartható  növekedés jelzésére. A Makronóm által kidolgozott, objektív mutatókon alapuló komplex, 32 adatalapú változóból kidolgozott rendszer, a Harmonikus Növekedés Indexe (HNI) számos elődjével ellentétben mértéktartóan, az összes fontos szempontot figyelembe véve tükrözi a gazdasági helyzetet és folyamatokat.

A fenntartható növekedést mérő legfontosabb indikátorok között hamarosan egész biztosan ott lesz a HNI a kormánybiztos szerint, ami komoly rangot jelent majd Magyarország számára. 

Friss, tematikus kutatás keretében vizsgálta a Makronóm Intézet az egyik legújabb témát, az ESG-t a hazai kkv-k körében. 

Dobos Balázs kutatásvezető elmondása szerint 

A Makronóm 300 céget, legalább száz főt foglalkoztató, 3,6 milliárd forint medián árbevételű vállalkozást keresett meg. Körükben a válaszadók háromnegyede ismeri az ESG fogalmát, tízből kilenc vállalkozás fontosnak tartja, hogy akár környezeti, akár társadalmi szempontból fenntarthatóan működjön, de csak minden negyedik üzleti stratégiájában jelenik ez meg tudatosan.

A multinacionális nagyvállalatoknak beszállító középvállalatok egyharmadától már kérnek ESG-vel kapcsolatos adatszolgáltatást. Az EU-s jogszabálytervezetek elsősorban a nagyvállalatokat célozzák, de ők továbbterhelik a beszállítói láncon keresztül a kkv-kra az adatszolgáltatási kötelezettséget a kutatás tanúsága szerint. A nagyvállalati vevőket a hulladékgazdálkodással, energiagazdálkodással, szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos adatok érdeklik elsősorban, ami jó hír, hiszen a vállalatoknak is érdeke, hogy energiahatékony módon működjenek. Az irányítási és társadalmi szempontok most még kevésbé jelennek meg, de egyelőre nem is lehet pontosan tudni, hogy mit tartalmaz majd, mit ír elő az EU, és mekkora mozgástere lesz a nemzeti szabályozásnak.

Az ESG-megfelelőség egy kiválasztási kritérium, amely egyre inkább felértékelődik, a jövőbeli üzletszerzés érdekében is fontos erre figyelniük a cégeknek. A kkv-k bonyolultnak érzik a szabályozási hátteret, sokan nem érdekeltek abban, hogy a saját tevékenységüket mérhetőbbé és átláthatóbbá tegyék.

Sokat segítene, ha lenne egy egységes ESG-jelentéstételi és -értékelési arány. A felmérés szerint a válaszadók 71 százaléka minősíttetné a cégét, ha ehhez megfelelő szakmai segítséget kapna.

Hiánypótló kutatás, amit a Makronóm végzett, de 

– mondta Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója.

A Kavosz is végzett egy kutatást az ESG-ről, négyezer mikro- és középvállalkozást kérdeztek meg, 1110 válasz érkezett a 15 kérdésből álló csomagra. Teljesen más a matek, nagyon politikusan fogalmazva – jelezte Krisán –, ugyanis a vállalkozóknak fogalmuk sincs, miről beszélnek, a kérdést sem értik az ESG-vel kapcsolatban.

Hihetetlenül nagy az ismerethiány az ESG tekintetében, de 

Nagy probléma, hogy az ESG-ből az E jelentőségét még értik, de a másik két tényező, a társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) szempontok fontosságát, mérhetőségét és átláthatóságát fölösleges teherként élik meg.

Krisán László szerint ráadásul ugyanaz történik, mint a GDPR esetében, amikor évekig beszéltek róla, senki nem értette a jelentőségét, nem érzékelte a fontosságát, majd hirtelen kötelező lett. Nem lehet csak úgy ráterhelni a cégekre egy újabb adminisztrációs kötelezettséget, a rendszer kiépítését állami és uniós pénzekkel is meg kell támogatni.

Mindeközben a magyar kkv-k egészen másként működnek, mint egy holland vagy más nyugat-európai országbeli cég, nem lehet egységesen ugyanazokkal a kritériumokkal terhelni és mérni őket a vállalkozások működését távolról sem ismerő bürokraták által meghatározott szabványok alapján – ebben lényegében a kerekasztal-beszélgetés minden résztvevője egyetértett.

Az látszik, hogy előbb-utóbb 

mert ez az új követelményrendszer olyan versenyképességi szempont lesz, amelyben lemaradni nem lehet – mondta Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős vezetője. 

A legfrissebb információk szerint az ESG-jelentésbe a könyvvizsgálókat is be kell majd vonni az uniós javaslat szerint.

– fogalmazott Bókay Márton nemzeti fejlesztésfinanszírozásért felelős helyettes államtitkár. A kkv-szektorból a nagyvállalati nyomás fogja kikényszeríteni az ESG-minősítést. Fontos, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a kkv-k, amikor az uniós irányelv elérkezik, és a nemzeti érdekeket is megfelelően védeni kell. Központi ügynökség létrehozásával, a képzés koordinálásával, hatósági ellenőrzési szerepkörrel, a fölösleges előírások megelőzésével készül a kormányzat a témában lépni. Az államtitkár-helyettes szerint ősszel már konkrétumokkal is előjönnek a döntéshozók.

Egységes módszertan kell, de nehéz lesz a különböző külföldi nagyvállalatokat rávenni, hogy egy adatbázisból, egységes sztenderdek alapján dolgozzanak. 

Kihívás még a zöldhitelezés részleteinek kimunkálása is, hiszen a klasszikusan nem zöld, nem ESG-kompatibilis iparágak, mint az acélipar, a papíripar vagy akár a cementgyártás zöldítését szolgáló beruházásokat is finanszírozni kell. Életszerű példaként hangzott el az is, amikor egy vállalkozás eszközöket vásárol, de azok nem a legzöldebbek, viszont sokkal környezetkímélőbbek, mint a lecseréltek. A zöldülés ilyenkor is egyértelmű, mégsem biztos, hogy kaphat majd rá bankhitelt az érintett kkv.

Összességében rengeteg új ESG-szakértő lett hirtelen, mert hatalmas információs káosz és ismerethiány van egyszerre. A Makronóm kutatása szerint a legnagyobb cégek háromnegyede már hallott róla, és mindenki tudja, hogy jön, és azt is, hogy várhatóan első körben a banki hitelezésben, az uniós támogatásoknál és a nagy nemzetközi cégek beszállítóival szemben támasztott követelményekben jelenik meg az ESG mint kritérium.