Hogy lettek az egykor gyűlölt hitelminősítők a magyar kormány barátai?

Nem a levegőbe beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter az idei közgazdász vándorgyűlésen, amikor Matolcsy György jegybankelnök kritikáira reagálva a hitelminősítő intézetek értékéléseivel védekezett, amelyek mint mondta, „tele vannak pozitív elemekkel”. Leszámítva ugyanis a Standard and Poor’s év elejei, piaci körökben is nagy meglepetést okozó leminősítését, a második felülvizsgálat során valamennyi cég egyszerre megerősítette hazánk adósosztályzatát, és hagyta a befektetésre ajánlott kategóriában, miközben már a kilátások egyértelmű javulását vetítették előre. Mindez meglepő annak fényében, hogy 2010-es évek elején finoman szólva sem volt túl baráti a magyar kormány kapcsolata a hitelminősítőkkel.

Ellenállóbb lett a magyar gazdaság, elfogadták az unortodox lépéseket

A magyar (és egyébként minden más európai) gazdaság a második gazdasági válságot éli rövid idő alatt: 2020-ban a koronavírus miatti korlátozások okoztak jelentős károkat a magyar gazdaságnak, most pedig az energiaválság nehezíti meg mindennapjainkat. Egy ilyen válságsorozat minden gazdaságot megvisel, ugyanakkor ha megnézzük az adatokat, a magyar gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint a 2008-as válság során – magyarázta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hogy miért ítélik meg kedvezőbben a kilátásainkat a hitelminősítők, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A közgazdász rámutatott: akkor a korábbi GDP-szint eléréséhez 5 évre volt szükség, a koronavírus esetében a 2019. IV. negyedévi gazdasági teljesítmény újbóli elérése már 2021. II. negyedévében megtörtént (vagyis mindössze 5 negyedév alatt) és az energiaválság során idén is csak kismértékű, még a legpesszimistább jóslatok szerint is legfeljebb 1 százalékos visszaesés várható, miközben a munkaerőpiacon tartósan magas foglalkoztatás jellemző.

– emelte ki, hozzátéve, természetesen a hitelminősítők szemléletében is lehet változás: a korábban unortodoxnak bélyegzett intézkedések most már sokkal elfogadottabbak. 2015-ben például a Fitch a felminősítésünket és bóvliból való kikerülésünket a bankadó csökkentésétől tette függővé. Hasonló javaslat most nem olvasható, pedig az extraprofitadók, amelyek még jövőre is velünk maradnak, jó pár céget érintenek érzékenyen.

Öt év bóvli

Érdemes felidézni, a Moody’s volt az első fecske, amelyik 2011 novemberében 1996 óta először sorolta bóvliba Magyarországot, miután úgy ítélte meg, hogy bizonytalan a költségvetési konszolidáció sikeressége, mivel az ország növekedési képessége is folyamatosan romlott. A döntésben az is szerepet játszott, hogy ekkor még az államadósság is 80 százalék fölött tartózkodott. A magyar államkötvények egészen 2016 végéig bóvliban maradtak, emiatt aztán nem kis mutatványra volt szüksége a magyar gazdaságpolitikai irányításnak a finanszírozás kezelésére, emlékezhetünk a török kártyára az IMF-hitel belebegtetésével vagy Templeton állampapír-vásárlásira.

Lehetett persze vitatni a hitelminősítők akkori döntéseit, főleg, hogy a 2000-es évek jelzálogpiaci válságában igencsak megégették magukat, ezért aztán szigorúbbak is lettek, ettől még tény, abban azért igaza volt az amerikai elemzőháznak, hogy a magyar gazdaságnak az időszak alatt valóban növekedési gondjai voltak. 2010 és 2016 között az átlagos GDP-bővülés mindössze 2 százalékot tett ki, szemben a 2017 és 2022 közötti időszak 3,6 százalékos átlagával.

Így látják a hitelminősítők Magyarországot 2023 szeptemberében

Ha megnézzük a második felülvizsgálat eredményeit, jól látszik, kifejezetten optimista jövőképet  vázolnak fel Magyarországnak:  

Az inflációs számok tekintetében 17,7 –18 százalék közötti értékek után jövőre 5 százalék körüli áremelkedést valószínűsítenek, ugyanakkor amiben kockázatot látnak, és ez meghatározhatja a további értékeléseket, azok az uniós források, amelyek az államháztartási folyamatokra is hatással vannak. Abban is nagyjából egyetértés van az elemzőcégek között, hogy Magyarország hozzájut az uniós forrásokhoz, pont ezért kérdéses, hogy hogyan értékelik, amennyiben esetleg jövő év első felében sem érkeznek meg, és ebben az esetben nem kizárt, hogy a korábbi optimizmusuk is elhalványul.

Hamis biztonságérzet adott a Moody’s?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azonban kritikus hangot ütött meg véleménycikkében a Moody’s döntése után, mivel szerinte az elemzés hangvétele „mintha némi kincstári optimizmust sugallana”, ami azért probléma, mert hamis biztonságérzetet kelthet a gazdaságpolitikai döntéshozókban egy olyan időszakban, amikor a növekedési kilátások romlanak, a geopolitikai helyzet törékeny és a költségvetési problémákra sincs egyértelmű gyógyír.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy alig telt el pár nap a hitelminősítő kedvezőnek nevezhető értékítélete után, az Államadósság Kezelő Központ szeptember 4-én módosította 2023. évi finanszírozási tervét. Ennek keretében mintegy 700 milliárd forinttal (megközelítőleg az idei évi előrejelzett nominális GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékben) növeli a finanszírozást. A finanszírozási terv fényében várhatóan az idei évi eredményszemléletű hiánycél is felfelé módosulhat. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022 után 2023-ban sem tudja az eredeti tervekhez tartani magát a költségvetés, meg kell emelni a célt, hogy az elérhetővé váljon.

Épp ezért lesz érdekes a közgazdász szerint, hogy decemberben a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s is véleményt mond a magyar gazdaságról.

– jegyezte meg Virovácz Péter.