Még annál is szebb a magyar külkereskedelmi többlet, mint elsőre számolták
Idén júniusban az export 10 százalékkal bővült, míg az import 1,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva, így a külkereskedelmi többlet 1,6 milliárd eurót tett ki, ami 2 milliárd euróval kedvezőbb a tavalyinál. Májushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,8, az importé 1,5 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken közzétett adatokból.
A KSH-nak ez már a második becslése a júniusi külkereskedelmi forgalomra vonatkozóan, és
kedvezőbb az előzetes adatnál, amely csupán 1481 millió eurós többletet jelzett.
A kivitel értéke 13,6 milliárd euró (5029 milliárd forint), a behozatalé 12 milliárd euró (4448 milliárd forint) volt.
A tájékoztatásból az is kiderül, hogy euróban számolva az export értéke 13 százalékot nőtt, az importé 4,1 százalékot csökkent, míg a naptárhatással kiigazítva a kivitel bővülése 6,9 százalékos növekedést jelzett, a behozatal pedig 3,3 százalékot esett. Az egyenleg 87 millióval volt magasabb, mint amit az első becslés jelzett. A forgalom forintban mért árszínvonala az export esetében 3,7, az import esetében pedig 8,6 százalékot csökkent az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 5,4 százalékot javult, miközben a forint a euróval szemben 6,6 százalékot, a dollárral szemben 8,9 százalékot erősödött.
Nagyot javult az export teljesítménye a gépek és szállítóeszközök terén, az export a tavaly júniusi áron 16 százalékot nőtt, miközben az import 3,3 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A közúti járművek kivitele több mint negyedével, importvolumene több mint hetedével nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Közel ötödével nőtt a villamos gép, készülék és műszer árucsoport exportvolumene, miközben a behozatal változatlan maradt. Egyaránt közel hatodával nőtt az export- és az importvolumen is az energiafejlesztő gép és berendezés kategóriában. A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék árucsoport forgalma a kivitelben kismértékben emelkedett, a behozatalban ugyanekkora mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Ez azt jelenti, hogy a gépek és szállítóeszközök árucsoport 8,7 százalékponttal növelte az export teljes forgalmának volumenbővülését,
míg 1,4 százalékponttal járult hozzá az importvolumen csökkenéséhez.
A feldolgozott termékek kivitelének volumene 0,6 százalékkal nőtt, miközben a behozatalé 3,8 százalékkal csökkent. Ezt mind a két oldalon főként a gyógyszer, gyógyszerészeti termék forgalma befolyásolta, de a kivitel terén jelentős volt az egyéb feldolgozott termék, az importnál pedig a szakmai, tudományos, ellenőrző műszer és készülék forgalma is. A feldolgozott termékek 0,2 százalékponttal növelték az export volumenét, miközben 1,4 százalékponttal csökkentették az importét.
Jelentősen, 53 százalékkal nőtt az energiahordozók kivitelének mennyisége, miközben a behozott mennyiség 23 százalékot nőtt. Ezt mind a két oldalon a kőolaj és kőolajtermék volumenének jelentős emelkedése hajtotta. Az energiahordozók a teljes forgalomváltozás ütemét az exportban 1,5 százalékponttal növelték, míg az importban a volumencsökkenést 2,8 százalékponttal mérsékelték.
Ennél kisebb volt a változás az élelmiszerek, italok, dohány árucsoport terén, az export 3,3, az import 1,8 százalékot esett. Az export és az import visszaesését is a gabona és gabonakészítmény forgalma hajtotta. Az árufőcsoport által realizált csökkenés a teljes exportforgalom volumenváltozását 0,2 százalékponttal mérsékelte, míg az importcsökkenés ütemét 0,1 százalékponttal fokozta.
Az Európai Unió volt továbbra is a legfőbb kereskedelmi partnerünk, az export 77, az import 71 százaléka köthető a közösséghez.
A termék-külkereskedelmi mérleg 1,5 milliárd euróval javult, 1,9 milliárd eurós többlet keletkezett. Az unióba tartó export 11 százalékkal bővült, az onnan érkező import 1,3 százalékkal csökkent.
Az EU-n kívüli országokkal szemben a termék-külkereskedelem mérlege 543 millió eurós javulás után is 349 millió eurós hiányt mutatott. Az export 7,2 százalékkal bővült, miközben az import 0,5 százalékot csökkent.
Az év első felének összesített adatai szerint az export értéke 77,4 milliárd euró (29,6 ezermilliárd forint), az importé 73,1 milliárd euró (28,0 ezermilliárd forint) volt. Ez a kivitel esetében 6,4, a behozatalnál 0,5 százalékos emelkedést jelent. A termék-külkereskedelmi mérleg 7,1 milliárd eurós javulás után 4,4 milliárd euró volt.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,8, a behozatalban 3,0 százalékkal emelkedett, eközben a forint az euróhoz képest 1,6, a dollárhoz viszonyítva 2,6 százalékkal gyengült.
A KSH felülvizsgálta a 2022. évi adatokat is: tavaly a végleges adatok szerint a kivitel értéke 142,5 milliárd euró (55 751 milliárd forint), a behozatalé 151,7 milliárd euró (59 347 milliárd forint) volt, míg a hiány 9,1 milliárd euróra (3,6 ezermilliárd forintra) rúgott. Az export szintje 348 millió euróval (141,5 milliárd forinttal), az import 888,8 millió euróval (355 milliárd forinttal) magasabb, a mérleg pedig 540,8 millió euróval (213,5 milliárd forinttal) elmarad a 2023. március 3-án közzétett második becsléstől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.