Nem beszélt mellé a Magyar Nemzeti Bank: világosan megmondta, mi a baj a magyar gazdasággal

Az általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése – ezzel magyarázta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatósága az immáron egy éve húzódó magyar recesszió okait.

A 2023-as második negyedév részletes GDP-adataihoz készült jegybanki kommentár ma, pénteken jelent meg. Ebben jelzik, hogy a hazai GDP 2023 második negyedévében már az egymást követő negyedik negyedévben csökkent. Mint ismert, éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint, negyedéves alapon pedig 0,3 százalékkal. Mindez a nemzetközi összehasonlításban kifejezetten gyenge. Az MNB rámutatott: a magyar adat az Eurostaton elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 

A kelet-közép-európai régió országai közül Lengyelországban, Csehországban és Lettországban is kisebb visszaesést mutatott a GDP alakulása a magyarnál. Sőt, a második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurózónáé 0,6 százalékkal növekedett.

Mi a baj a magyar gazdasággal?

Az MNB a gazdasági teljesítmény hátterét vizsgáló értékelésében kiemelte, hogy a reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal zuhant. Viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy a szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesés után, a második negyedévben csak 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

Az építőipari termelés volumene január óta mérséklődik éves bázison, és harmadik hónapja a 2019 végi szintje alatt alakul. Az idei második negyedévben 6,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. Ezzel párhuzamosan a beruházások terén is folytatódott a visszaesés. A második negyedévben 15,6 százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre Magyarországon, mint 2022 azonos időszakában. Ebben értelemszerűen meghatározó volt az állami beruházások visszafogása. Bár a nominális beruházási ráta továbbra is magas szinten, a GDP 27,4 százalékán alakult (a négy negyedéves gördülő ráta szerint), ez azonban elsősorban a beruházási árak gyors ugrását tükrözi. A fix áron számított beruházási ráta tovább csökkent, és 23,6 százalék volt a második negyedévben.

Az ipari termelés havi volumene az építőiparhoz hasonlóan január óta mérséklődik éves bázison, a második negyedévben 6,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Az ipari alágazatok között kettősség mutatkozik. Elsősorban a belföldre termelő szektorok teljesítménye maradt el az egy évvel korábbitól, míg a hagyományosan az exportpiacot célzó ágazatok (elsősorban a járműgyártás) teljesítménye kedvezőbben alakult. A külpiacra termelő ipari alágazatok relatíve jó teljesítményét támasztja alá, hogy az árukivitel hozzáadott értéke 1,8 százalékkal bővült. A szolgáltatások exportja ezzel szemben 6,2 százalékkal csökkent, így összességében a hazai export csak enyhén, 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben. 

Mi tartja a lelket a magyar gazdaságban?

A mérséklődő belső keresleti tételekkel (lakossági fogyasztás és bruttó állóeszköz-felhalmozás) összhangban az import érdemben visszaesett, a második negyedévben 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékétől. A csökkenő importigény következtében a nettó export viszont jelentősen, 5,4 százalékponttal emelte a GDP-dinamikát, így tompítani tudta a gazdaság visszaesését. A magas infláció és a bizonytalan keresleti környezet is hozzájárulhatott a készletállomány nagymértékű csökkenéséhez. A készletváltozás hatása így az első negyedévhez hasonlóan érdemben, 2,3 százalékponttal visszafogta a gazdasági aktivitást a második negyedévben.

Abszolút jó hír, hogy a mezőgazdasági termelés 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző, aszályos év alacsony bázisát. A búza betakarítása a legfrissebb információk szerint 5,7 millió tonna termést eredményezett, az 5,8 tonna hektáronkénti termésátlag meghaladja a 2017–2021 közti évek átlagos terméshozamát. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében.