Köszöni a forint az újabb erős külkereskedelmi többletet

Péntek reggel közzétette legfrissebb gyorsjelentését a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek alapján idén júliusban 697 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, miközben az előző hónaphoz viszonyítva az exportoldalon 16, az importoldalon 11 százalékkal csökkent a szintje. A külkereskedelmi és az inflációs adatok után 385-ig erősödött a forint a hajnali 387-ről, bár a többlet alacsonyabb volt a 950 millió eurós elemzői konszenzusnál. A kedvező egyenlegadatok pozitívan befolyásolják a folyó fizetési mérleg alakulását, így némileg enyhíthetik a magyar fizetőeszközre nehezedő nyomást.

Az export euróban számított értéke 4,3 százalékkal nagyobb, míg az importé 13 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. 

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 16, az importoldalon 11 százalékkal csökkent.

Mi történt júliusban?

• A kivitel értéke 11,4 milliárd eurót (4310 milliárd forint), a behozatalé 10,7 milliárd eurót (4046 milliárd forint) tett ki.
• A termék-külkereskedelmi többlet 697 millió euró (264 milliárd forint) volt.
• A kivitel 76, a behozatal 72 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Mi történt júniusban?

Júniusban az export 10 százalékkal bővült, míg az import 1,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva, így a külkereskedelmi többlet 1,6 milliárd eurót tett ki, ami 2 milliárd euróval kedvezőbb a tavalyinál. Májushoz viszonyítva viszont az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,8, az importé 1,5 százalékkal csökkent. A kivitel értéke 13,6 milliárd euró (5029 milliárd forint), a behozatalé 12 milliárd euró (4448 milliárd forint) volt.

Mi várható idén?

Idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 2,5 milliárd eurót az előző évi mintegy 8,6 milliárd euró hiánnyal szemben, az energiaárak a jelenlegihez hasonló, tartósan kedvező szintű alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat Suppan Gergely, az MBH Bank vezető közgazdásza szerint.

Hogyan reagáltak az elemzők a júliusi adatokra?

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a jelentős éves változásra a következő magyarázatot adta: „Tavaly júliusban és augusztusban szabadultak el leginkább az energiaárak a betárolási időszak alatti pánik és spekuláció miatt, ezért a leglátványosabb a cserearány javulása is, volumenét tekintve az import azonban ilyen mértékben biztosan nem esett vissza.” 

A szakember úgy véli, az előző hónaphoz képesti egyenlegcsökkenést eredményezhetik szezonális tényezők is, például a gyárak nyári leállása. Ennek megfelelően fontos lesz a második becslés, amelyből megtudjuk az export és import volumenindexének alakulását. Éves alapon a cserearány javulása jelentősen javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is.

Suppan Gergely, az MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője lapunknak megküldött kommentárjában azt írja, a beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, illetve a cserearányok markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítanak. Ezt az ellátási problémák, a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet. Hozzátette: 

Kiemeli: a külkereskedelmi mérleg vártnál messze gyorsabb javulása a folyó fizetési mérleg hiányát is meredekebben mérsékelheti, ami a következő években újra többletet mutathat. A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélésben, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából is, ráadásul ez lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.