Özönlenek majd a fülöp-szigeteki munkavállalók Magyarországra, de kell-e félnünk tőlük?

Magyarországon a munkaerőhiány miatt fel kell készülni arra, hogy a következő éveken egyre nagyobb létszámban jelennek meg a munkaerőpiacon eddig ismeretlen kultúrájú vendégmunkások. Persze eddig is jelen voltak, hiszen egy ideje már 100 ezer fő körül alakul a számuk, annyiban azonban meg fog változni a helyzet, hogy már nem csak a szomszédos országokból, hanem jóval távolabbról is érkezhetnek. Márpedig munkaerőre igény biztos lesz, épp ezért igyekeztünk minden információt összeszedni és számos tévhitet cáfolni a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatban.

November elsejével új kritériumok szerint szabályozza a kormány a külföldi vendégmunkások hazai alkalmazását. Eszerint az állam a jövőben évente fogja meghatározni egy kvóta alapján, bizonyos foglalkozási formákban, hogy mennyi harmadik országbeli állampolgár vállalhat munkát.

Ezenfelül szigorú megkötés az is, hogy a harmadik országbeli állampolgár családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedély nem állítható ki, nemzeti letelepedési engedélyt sem kaphat. Az eddigi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a vendégmunkások két év után odébb állnak.

De miért van szükség vendégmunkásokra?

A munkaerőhiány bizonyítéka a betöltetlen álláshelyek száma, amely még az energiaválság és a recesszió alatt sem csökkent 78 ezer alá, tehát ennyi ember azonnal el tudna helyezkedni, és ennyi ember fizetne adót Magyarországon, növelve az állami bevételeket. A munkaerő-igény a következő években ráadásul nőni fog, elég csak a betelepülő akkumulátorgyárakat és a távol-keleti tőke kelet-közép-európai terjeszkedését nézni, ami egy felzárkózó gazdaságban elengedhetetlen. 

De nemcsak a munkaerőhiány és a folyamatban lévő beruházások indokolják a vendégmunkások toborzását, hiszen ha nincs elég munkaerő, a már meglévő vállalatok is úgy dönthetnek, hogy áthelyezik a termelést máshová. 

Tényleg elveszik a magyarok munkáját a vendégmunkások?

A közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem olcsó a vendégmunkások alkalmazásása, ugyanis nemcsak az adminisztratív terheket kell viselniük a cégeknek, hanem szállás- és étkezési lehetőséget is kell biztosítani a számukra, ráadásul nem tudnak olyan formában munkahelyet váltani, mint a magyarok, akik bármikor odébb álhatnak, tehát a foglalkoztatásuk rengeteg kötöttséggel jár.

Mégis nagyobb kihívás a magyar munkavállalóknak a robotok megjelenése, mint a külföldi munkaerő, hiszen becslések szerint a következő évtizedekben akár százezernyi munkahely felszámolódása sem kizárt a robotizáció következtében, bizonyos számítások szerint pedig egy vendégmunkás három magyar munkahelyet védhet meg. 

De mit keresnek a mezőgazdaságban ázsiai vendégmunkások? 

A mezőgazdaság régóta munkaerőhiánnyal küzd, a fiatalok elfordulása az ágazattól egyértelmű, és sokan, akik korábban az ágazatban dolgoztak – akár idényjelleggel is – a nagyobb fizetés miatt tőlünk nyugatabbra vállalnak munkát. A korábban például Romániából, jellemzően Erdélyből érkező idénymunkások hasonló okok miatt az elmúlt években már szintén kisebb számban kerestek munkát magyar agrár- és élelmiszeripari cégeknél. Ebben a helyzetben fordult több cég az ázsiai vendégmunkások felé.

A szakértelem és például az állatok tisztelete, szeretete – persze a bérköltségen felül – meghatározta azt is, hogy mely ágazatokba, honnan érkezzenek vendégmunkások. 

Jellemző történet, hogy az indiai munkásokat az elsők között alkalmazó Heves megyei szarvasmarhatartó telep tulajdonosa egy konferencián elmondta: 2015-ben érkeztek hozzá az elő indiai munkavállalók, nem kis feltűnést keltve a faluban. Eleinte riasztotta a helyieket a jelenlétük, tojással és sárral meg is dobálták a házat, ahol a munkások laktak, aztán ahogy megismerték a vendégmunkásokat, úgy múltak el ellenérzéseik is, és azóta sincsenek konfliktusok.

A tehenészeti telepeken másfél-két évet tudnak eltölteni az indiai és más ázsiai munkavállalók, de a mezőgazdasági idénymunkákra szintén jellemző, hogy vendégmunkásokkal igyekeznek megoldani, és az is, hogy a munkaerőhiány a nem állandó munkáknál is egyre jellemzőbb. Az idei szüretnél például kulcskérdés lesz, hogyan sikerül a munkaerőtoborzás, lesz-e elég ember.

A logisztika területén is főként a harmadik országokból jön a segítség  

Az utóbbi időben a logisztika és szállítmányozás terén is érződik a munkaerőhiány – erre a Terendo Munkaerő Ügynökség részéről Maier Dávid ázsiai munkaerő szakértő mutatott rá a Világgazdaságnak. 

Tapasztalata szerint sok esetben hiány mutatkozik például targoncavezetőből, raktári munkásból vagy éppen kamionsofőrből. Ennek oka többek között a megnövekedett munkahelykínálat és a munkaképes korú lakosság csökkenése is. Ennélfogva egyes foglalkoztatók harmadik országbeli, főként ázsiai munkavállalók alkalmazásával próbálják meg enyhíteni ezt a hiányt és ezzel működésüket stabilizálni. 

Vannak már hazai példák arra, hogy fuvarozó vállalatoknál indiai vagy éppen filippínó kamionsofőröket foglalkoztatnak. Illetve bizonyos logisztikai raktárakban is lehet országszerte találkozni ázsiai munkavállalókkal akár csomagolói munkakörökben is. A hazai kamion- és targoncavezetéshez szükséges engedélyeket a külföldi dolgozók Magyarországra érkezésük után szerzik meg.

Mik a fülöp-szigeteki munkavállalók alkalmazásának tapasztalatai?

Minden jel arra utal, hogy a legnagyobb létszámban a fülöp-szigetekiek jelenhetnek meg hazánkban, aminek az oka, hogy 100 milliós országban döntő többségben vannak a katolikusok, e kulturális hasonlóság pedig megkönnyíti az együttélést a többségi társadalommal. A fülöp-szigetekiek kultúrájához egyébként hozzátartozik a külföldi munkavállalás, 

Ennél is lényegesebb, hogy az eddigi tapasztalatok kifejezetten kedvezőek velük szemben: nagy munkabírásúak, akik rengeteget dolgoznak,  és kizárólag azért jönnének Magyarországra, hogy itt pénzt keressenek, majd aztán haza, vagy valamely másik országba menjenek szintén munkavállalás céljából.