Szóbeli ígéret Brüsszelből, aztán reménykedés – egyetemi Erasmus-körkép a tanév kezdetén
A kezdődő tanévben biztosított a részvétel az Erasmus+ és a Horizont Európa oktatási és kutatási programokban, ugyanakkor az egyetemeink keresik az összes lehetséges együttműködési formát az európai partnerekkel addig is, amíg megszületik az Európai Bizottság és a magyar kormányzat egyezsége, ráadásul létezik világ az említett programokon kívül is – ezek a legfontosabb megállapítása azon válaszoknak, amiket a hazai felsőoktatási intézményeink adtak a körkérdésünkre.
Fotó: Shutterstock
Akárcsak a kollégiumok témájában, úgy az EU oktatási, kutatási, tudományos programjait illetően is megszondáztuk a hazai felsőoktatási intézményeket a tanév kezdetén. Az egyetemek között fontos különbségtétel, hogy 21-en tartoznak az úgynevezett modellváltók közé – őket zárja ki az Erasmus+ és a Horizont Európa projektekből az Európa Tanács tavaly decemberben kelt végrehajtási határozata.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
a KEKVA-k üzemeltetésében álló egyetemek persze jelenleg is pályázhatnak az EU-s forrásokra, és akár nyerhetnek is ezeken a versenyeken – csak nem szerződhetnek, és ez a lényeg.
Eközben – mint a Mathias Corvinus Collegium és az EuroAtlantic Zrt. konferenciáján szerdán elhangzott – nemcsak anyagi, hanem reputációs kár is keletkezik a vita miatt, hiszen nem mindenhol követik percről percre a tárgyalások alakulását, így az európai partnerintézmények már ferde szemmel tekintenek nemcsak a modellváltó, hanem az összes magyar egyetemre.
Ugyanakkor a konferencián arra is felhívták a figyelmet, hogy a vágyott megegyezésig tartó időszakot nemcsak lehet, ajánlott is a felkészülésre szánni, mert azok indulnak majd jó pozícióból az „újrakezdéskor”, akik addig sem tétlenkednek.
Az egyetemektől kapott válaszok alapján a hazai intézmények nagyon is cselekvő készek.
Miként alakult a mostani tanév?
Idevág még, hogy nemcsak a modellváltó egyetemek, hanem a magyar kormányzat is többször rögzítette: a kezdődő, 2023–2024-es tanévet nem érinti a vita, ezen időszak finanszírozása biztosított, a kérdés „csupán” az, jövő nyártól is így lesz-e.
a legfrissebb brüsszeli egyeztetések során abban maradtak Johannes Hahn költségvetésért felelős biztossal, hogy felpörgetik a tárgyalásokat,
mivel az EU-s ügymenetből visszafelé számolva november végéig meg kéne egyezni ahhoz, hogy 2024 nyarától is biztosított legyen a projektek folytonossága és finanszírozása.
Egyelőre tehát csak remény van a megegyezésre, miközben a tanév kezdődik – az egyetemeink viszont törekednek arra, hogy folyamatos legyen a részvételük az európai (csere)diák-, illetve tudományos életben, közben pedig reménykednek a jövőt illetően.
Mit súgtak Brüsszelből?
Az idei felvételi pontrekordját produkáló Budapesti Corvinus Egyetem például alighanem mindenki reményét összefoglalta, hiszen bízik abban, hogy a hallgatók és az oktatók fejlődésének érdekében mielőbb megnyugtatóan zárulnak a kormány és az EU közötti tárgyalások. Az egyetem folyamatos, élő kapcsolatban áll a szakminisztériumokkal, az Erasmus+-programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvánnyal és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon belül működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózattal, valamint a nemzetközi partnerekkel.
Fotó: GREGUS BERTALAN
Óvatosan optimista a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem is, a Semmelweis Egyetem pedig emlékeztetett rá, hogy sok projekt máris fut, és ezekre nincs hatással a vita:
A már elnyert pályázatok és a kapcsolódó, elindult projektek megvalósítása biztosított, az ezekkel összefüggő szerződéseket aláírták és a finanszírozásuk folyamatos, vagyis 2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek.
Hozzátették: 2023–2024-es tanévben – a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben – több mint 200 hallgatónak és oktatónak nyújt lehetőséget az Erasmus-program az intézményben.
Az Óbudai Egyetem annyival bővítette a perspektívát, hogy beszámolt a „belső körökből” származó információjáról, ami ráadásul pozitív: „Több sikeres EU-s pályázatot nyertünk az elmúlt évben is, és bízunk benne, hogy az Erasmus- és a Horizont-programcsomagot érintően rendeződnek az EU által felvetett vitás kérdések, és jövőre – ugyanúgy, mint eddig – részt tudunk venni a programokban közvetlen felhasználókként. Az Erasmus esetében június elején erre direkt szóbeli ígéretet kapott az Óbudai Egyetem a brüsszeli kollégáktól.”
Kikkel kollaborál az ELTE?
A vidéki intézmények egyik legnagyobbika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) arról számolt be, hogy 2027-ig rendelkezik Erasmus Charter-dokumentummal, ami az intézményi pályázás alapfeltétele.
A PTE megjegyezte, hogy a Tempus Közalapítvány jövő nyár végéig kiegészítő támogatásokkal segítheti az egyetemeket ösztöndíjak, illetve szervezési költségek finanszírozásával,
továbbá bilaterális szerződések is élnek, és hatályosak 2024. szeptember 30-ig.
A PTE hozzátette: több pályázatot tervez benyújtani a 2023–2024-es tanévben is, ezek kutatás-fejlesztést érintő pályaművek lesznek, ugyanakkor a benyújtott pályázataik volumenét igyekeznek a jelenlegi szinten tartani, mert a nemzetközi partnerségek stabilitásának megőrzése, és fejlesztése stratégiai cél.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hílrlap
A kétoldalú együttműködésekre a Pécsi Tudományegyetemen kívül a Semmelweis Egyetem is kitért, jelezve, hogy főleg Európán kívüli országokban (például USA, Japán, Dél-Korea) működik így együtt – és szólt ilyesmiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, amely viszont nem tartozik a modellváltó egyetemek közé, tehát mentesül a korlátozások alól, és szabadon tervezhet a jövőre nézvést is.
A normál és pótfelvételi eljárás során is kiválóan teljesítő ELTE közölte: sikeres a Horizont Európa-programban is, továbbá az Erasmus-részvétel lehetősége
minden motivált és elhivatott hallgatója, oktatója és dolgozója számára továbbra is rendelkezésre áll, az ELTE-polgárok nagy számban élnek is ezzel a mobilitási lehetőséggel.
Hozzátették, hogy az ELTE-n zökkenőmentesen és sikerrel futnak a nagy közös európai egyetemi programok is, közülük kiemelendő a CHARM-EU program, amelyben a Barcelonai Egyetem, a Montpellier-i Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem, az Abo Akademi Egyetem, a Würzburgi Egyetem, a Hochschule Ruhr West és a Bergeni Egyetem is részt vesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.