BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tízezer forint, életet menthet, mégis sajnálják rá a pénzt a magyarok

A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, azt azonban kevesebben tudják, hogy ez a magyarországi lakástüzek egyik fő okozója is. Miközben a világon több mint egymilliárd ember füstöl, addig nálunk kétmillióan gyújtanak rá rendszeresen. A Füstmentes formába hozunk! elnevezésű kampány sajtóeseményén Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke többek között arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy hazánkban továbbra sem elterjedtek a füst- és tűzjelző berendezések, pedig egy átlagosnak mondható, 40-50 milliós lakásban a tízezer forintos kiadás nem igazán jelent pluszköltséget.

„A nyílt láng, az elektromos zárlat, a tüzelő- és fűtőberendezés, valamint a dohányzás okozza a legtöbb lakástüzet Magyarországon, amelyből csak az idei első fél évben 3500 volt. Az esetek többségében nem az történik, hogy a kukába beledobják az égő csikket, hanem sokszor bódítószer hatására elalszik az illető cigizés közben. A lehulló parázs ezután izzást kezdeményez, a nagy füst pedig tulajdonképpen megmérgezi az embert. Itt jönnek képbe a tűz- és füstjelző rendszerek, amelyek a dohányzástól függetlenül életet menthetnek” – mondta a Világgazdaságnak Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke a Füstmentes.hu és a Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület „Füstmentes formába hozunk!” elnevezésű kampányának sajtótájékoztatóján, amelyet a Brain Bar 2023 jövőfesztivál részeként tartottak. 

Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke (jobbról a harmadik) szerint 40-50 milliós lakásárak mellett a tízezer forintos kiadás nem jelent pluszterhet.
Fotó: Füstmentes

A szakember szerint ezek a készülékek akár már 10 ezer forintól kaphatók, sokan mégsem akarnak érte pénzt kiadni. Kiemelte: a fentebb említett 3500 tűzeset 40 halálos áldozattal járt és közülük csupán 14 ingatlan rendelkezett füstérzékelővel. „Németországban például kötelező elem lett az új építésű házakban, máshol a korábban felhúzott épületekben is felszerelték őket.”  

Magyarországon azonban valamiért továbbra sincs terítéken ennek a bevezetése, pedig egy átlagosnak mondható, 40-50 milliós lakásban a tízezer forintos kiadás nem igazán jelent pluszterhet

– tette hozzá Dobson Tibor. A szövetség elnöke úgy fogalmazott: a katasztrófavédelemmel már régóta boncolgatják ezt a témakört, de hiába kampányolnak folyamatosan, a vásárlási kedvet ez sem hozza meg. „Tavaly májusban a Füstmentes.hu-val indítottunk egy éves projektet, melynek részeként 700 darab füstérzékelőt osztottunk szét különböző településeken és társadalmi csoportokban. Bács-Kiskun vármegyében azután az egyik ilyen, általunk ajándékozott szerkezet életet mentett, ráadásul még a tűzoltóknak sem kellett beavatkozniuk” – jegyezte meg. 

A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, mindez komoly népegészségügyi problémákhoz vezet. Több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám az előrejelzések szerint – a népességnövekedést figyelembe véve – a közeljövőben sem változik majd számottevően. Magyarországon ma a legoptimistább becslések szerint is legalább kétmillióan gyújtanak rá rendszeresen – derült ki az eseményen.

A kerekasztal-beszélgetés egyik részvevője, dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, elismert kardiológus kijelentette, hogy mi magyarok élünk az egyik legrövidebb ideig Európában, miközben a kontinensen a legtovább szenvedünk a krónikus egészségügyi problémáktól. „A vezető halálok a kardiovaszkuláris betegség, nem az autóbaleset vagy a fertőzés. Pedig számos befolyásoló tényezőn, faktoron változtathatunk: ilyen 

  • a testsúly, 
  • a mozgásszegény életmód és 
  • a dohányzás is. 

Az utóbbinál ráadásul most már meg tudjuk fogni a lakosságot, a leszokás mellett, helyett immár alternatívákat is ajánlunk, ezáltal felelősséget kapnak tőlünk” – utalt arra 

a 800 ezer magyarra, aki szeretne változtatni dohányzási szokásain, de a nikotinfüggősége miatt nem képes.

Toldy-Schedel Emil szerint már az is nagy dolog, ha így öt-nyolc évvel meghosszabbítják az életüket, és hisz abban, hogy a füstmentes ország Európában, de még itthon is megvalósítható.  

Svédországból üzenik: 251 ezer magyar életét menthették volna meg, de az EU nem hagyta

A neves szakértők által közzétett tanulmány szerint az Európai Unióban csaknem hárommillió ember maradhatott volna életben 2000 és 2019 között, ha mások is követik a svédek ártalomcsökkentő stratégiáját. Svédországban az uniós átlaghoz képest 40 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.