Az Európai Unió nem javít, hanem ront a vidék és a gazdák helyzetén

A kormányzati remények szerint Magyarország ellenáll majd a világszerte tapasztalható elvárosiasodó életmódnak, és úgy fejlődik a vidék, hogy a fiatalabb generációknak is legyen kedvük ott élni – ilyen volt az általános hangulat a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. harmadik Vidék-konferenciájának délutáni szakaszában.

Az egész napos rendezvényen miniszteri felszólalások mellett további előadások és panelbeszélgetések sorjáztak.

• A nyitó előadást Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta: egyebek között arról beszélt, hogyan változik majd meg Magyarország gazdasága.
• Utána előadott Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter is, bejelentve, hogy új pillérekre helyezik a területfejlesztési politikát.
• A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba pedig kijelentette, hogy az egyik legjobban működő eszköz jelenleg az árfigyelőrendszer.

A vidéki élet alapja a méltányos megélhetés

Előadott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs is. Kifejtette, hogy a magyar vidék helyzetét nemcsak gazdasági mutatókkal lehet és kell leírni, hanem azzal is, hogy mit gondolunk arról, milyen vidéken élni, és erről milyen kép él az emberekben. Szerinte a vidéki CSOK révén alig van eladó ház, miközben a fejlődés abban is lemérhető, hogy érezhetően megnőtt a kereslet a falusi turizmus iránt.

– közölte Győrffy, aki elmondta, részéről is tudatos választás volt, hogy abban a faluban éljen, ahol az ősei is évszázadokon át.

Ezek után a közelmúltat is elemezte és a közeljövőre is kitért. Szerinte egyre többen figyelnek arra, hogy mit esznek, és mit tesznek a család asztalára. Az elmúlt évtizedben pedig hatalmas a fejlődés e tekintetben, sok olyasmi is előállítható és elérhető már, ami egykor nem. A Föld lakossága nő, több élelmiszerre lesz szükség, emellett a magas minőségű élelmiszerek iránt is nő a kereslet, arra kell tehát törekedni, hogy ezt minél rövidebb ellátáslánccal tudják produkálni. Ennek viszont ellentmondanak bizonyos hazai folyamatok.

– következtetett a NAK elnöke, aki szerint idehaza a versenytársakhoz képest sokkal nagyobb a támogatás, ám ez sem elég a klímaváltozás, a háborúk és energiaárak okozta kusza gazdasági helyzet miatt. 

Százmilliárd forintos magyar veszteség 

Győrffy kifejtette, hogy az Európai Unió sem javít, hanem ront a helyzeten, mert az aszálykárok tetejébe megnyitotta az utat az ukrán gabona előtt. 

Ráadásul meglátása szerint nemcsak a gabona, hanem tojás, baromfihús, méz és sok más termék is érkezik, ugyanakkor kizárólag a búza előállításán legalább százmilliiárd forintos a hazai veszteség. Mindeközben a szándéktól elütően nem ukrán termelőket, hanem Ukrajnában termelőket segíti az EU törekvése, márpedig az ott termelő vállalatok közül a legnagyobb 600 ezer hektáros, ami többmegyényi terület, és van Szaúd-Arábiában bejegyzett, valamint sok amerikai cég is.

Ebből levezetve helyesnek minősítette a magyar kormányzat protekcionista álláspontját, sőt, részben megnyitotta a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választás kampányát is, amennyiben felkért mindenkit, hogy akkor nyilvánítson majd véleményt a részletezett EU-s kérdésről és a magyar válaszról is. 

Jó az irány, de még nem tökéletes

A város- és térségfejlesztési jó gyakorlatokat tárgyalva Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kijelentette: jó irányba tart a vidék, de még nem működik tökéletesen.

és ha nem is tudatosan, de olyan fejlesztéseket is tartalmazott, amelyek a környéket is fejlesztették. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kaposvárt vizsgálva a középiskolában 50 százalékon, a munkavállalók között már több mint 50 százalékon áll azok aránya, akik nem helyben laknak, hanem csak oda járnak be a mindennapi tevékenységük miatt. Citálta azt a tanulmányt, amely szerint 2050-re a Föld népességének a háromnegyede városlakó lesz, ám megfogalmazta saját ellentétes véleményét is:

„Remélem, Magyarország lesz a kivétel.”