Elemzők az inflációs adatról: korai még pezsgőt bontani
Ahogyan azt előzetesen várni lehetett, nagymértékben fékeződött szeptemberben az általános áremelkedés éves bázisú üteme. A 12,2 százalékra csökkenő inflációs mutató azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy győzelmet lehessen hirdetni az infláció felett – értékelte kommentárjában a friss inflációs adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben jelentősen, 4,2 százalékkal mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése augusztushoz képest, ezzel a januári csúcs óta már a nyolcadik hónapja csökken a pénzromlás üteme.
A közgazdász hozzátette, már csak azért sem lehetünk maradéktalanul elégedettek, mivel havi alapon ismét a historikus adatokat meghaladó mértékben, 0,4 százalékkal nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára.
Az árstabilitás fenntartható eléréséhez havi alapon 0,25 százalékos infláció a megengedett, vagyis továbbra is az árstabilitás elérését biztosító mérték felett van a havi drágulás mértéke
– mutatott rá az elemző, aki szerint a 4,2 százalékos mérséklődés egy jelentős részét (2,6 százalékpontot) az energiaárak tavalyi magas bázishoz viszonyított csökkenése biztosította. Ugyancsak a tavalyi árszintmegugrás miatt láthatjuk, hogy az élelmiszer-infláció fékeződése 1,4 százalékpontot faragott le az inflációból. Ezt leszámítva a többi tételben minimális inflációt fékező erő látható, ugyanakkor minden tételnél mérséklődtek az év/év bázisú számok, vagyis a dezinfláció széles bázisúnak nevezhető – jegyezte meg Virovácz Péter, aki szerint bizakodásra ad okot az is, hogy augusztus után szeptemberben is folytatódott a szolgáltatások esetében a gyenge átárazás. Habár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon az infláció további érdemi csökkenését nem veszélyezteti semmi.
Főként az üzemanyagárak magyarázzák a havi drágulást
Szintén a bázishatások szerepét emelte ki Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint nem arról van szó, hogy az árak csökkentek volna, hanem arról, hogy a magas árak a bázisba épültek. A bázisidőszakban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás fölötti emelése, továbbá az élelmiszerek erőteljes drágulása húzta felfelé az inflációt.
A 12,2 százalékos szint továbbra is magas, a jegybanki céltól még távol van, azaz bár a dezinfláció tart, az infláció elleni teljes győzelem érdekében még dolgozni kell
– hangsúlyozta. A havi alapú drágulásban szerinte a forint gyengülése, illetve a világpiaci olajárak drágulása játszották a fő szerepet: az üzemanyagár 3,3 százalékos emelkedése a 0,4 százalékból 0,27 százalékpontot magyaráz. Ugyanakkor ez nem veszélyezteti azt, hogy az infláció az idei évben az egy számjegyű tartományba kerüljön. „Ez vagy októberben, vagy novemberben következhet be: az októberi bekövetkezéshez egy minimális havi alapú defláció is elegendő, amelyet az üzemanyagárak elmúlt időszakbeli csökkenése akár elő is idézhetett. Ennek megfelelően az év egészét kicsivel 18 százalék alatti infláció jellemezheti” – állapította meg Regős.
Ismét pozitív a reálkamat
A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a mai inflációs adat abból a szempontból mérföldkövet jelent, hogy ezzel a reálkamat pozitívvá vált: a 12,3 százalékos infláció mellett az effektív kamat 13,0 százalékon áll. Ez azonban nemzetközi szinten messze nem egyedülálló, így túldimenzionálni sem szabad: az Egyesült Államok 5,25-5,5 százalékos alapkamata mellett az infláció 3,7 százalék, az eurózóna alapkamata pedig 4,5 százalék 4,3 százalékos infláció mellett. Ez tehát inkább csak egy pozitív jelzés a piacnak – már csak azért is, mert ez egy visszatekintő reálkamat: az elmúlt egy év inflációját hasonlítjuk a következő egy év kamatához.
Az előttünk álló időszakban az MNB kommunikációja alapján a reálkamat pozitív lesz, azaz a következő ülésen legfeljebb 50 bázispontos csökkentés képzelhető el, ha egyáltalán a forintárfolyam alakulása lehetővé tesz bármilyen lazítást
– vélekedett Regős, hozzátéve, a hazai kamat mérséklését gátolja a kedvezőtlen nemzetközi környezet is: bár a lengyel jegybank már lazított, az EKB még épp csak befejezte kamatemelési ciklusát, a Fednél pedig még várható kamatemelés.
A palesztin–izraeli háború is közbeszólhat
Virovácz szerint a monetáris politikára a szeptemberi inflációs mutatók alakulása várhatóan érdemi hatást gyakorol. Az ING Bank továbbra is 25 bázispontos kamatvágással számol októberben, mivel bár a beérkező inflációs adat kedvező, a pénzpiaci volatilitás megnőtt és a kockázatkerülés magas szintje mellett különösen indokolt az óvatosság. Amennyiben a következő két hétben az izraeli–palesztin háborúban pozitív változás áll be és a piacok megnyugodnak, az teret engedhet akár egy 50 bázispontos lazításnak is – magyarázta Virovácz Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.