Elindulnak a minimálbér-tárgyalások, sorsfordító kérdések kerülnek napirendre

Összeül szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy megkezdje a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalásokat. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével tartandó eseményen a szokásoktól eltérően nemcsak a jövő évi kötelező legkisebb munkabérről egyeztetnek a felek, hanem egy hosszú távú, négyéves bérmegállapodás is terítékre kerül.

Előzetesen a Világgazdaság azt tudta meg, hogy a kormányzat részvétele nélkül megtartott eddigi kétoldalú egyeztetéseken a vállalkozók hajlottak arra, hogy a szakszervezetek több követelését is teljesítsék. Így a vártnál magasabb infláció miatt egyszeri, 100 ezer forintos béren kívüli juttatást biztosítanának a minimálbéreseknek. Ez a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a SZÉP-kártyán. Szintén a körvonalazódó megállapodás része, hogy 2027-ig összezáródna a garantált bérminimum és a minimálbér, tehát 2006 után ismét egy minimálbér lenne. Ennek első lépéseként a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne jövőre.

A kormány jóváhagyására is szükség lesz a megállapodáshoz (tehát nem elegendő, hogy a szakszervezetek és a munkaadók megegyeznek), s jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján azt mondta a munkavállalók követeléseiről: „Személyesen üdvözlöm, jó az irány.” 

Varga Mihály pénzügyminiszter a hiánycél megemelése után eközben azt hangoztatta, hogy a kormány a hiány- és az adósságcsökkentés, valamint a gazdasági növekedés közötti egyensúlyi pontot próbálja megtalálni – ezek alapján nehéz elképzelni, hogy ne támogatna a kabinet egy ilyen megállapodást.

A munkaadói oldal képviselője szerint szerdán még nem fognak egymás kezébe csapni a felek, mivel mindenki hazaviszi és a saját érdekképviseletében ismerteti a részleteket, de az egyeztetés után már többet tud mondani arról, hogy a négyéves bérmegállapodásban milyen konkrét célokat fogalmaznak meg. Az egyezség része lenne egyébként az is, hogy német és osztrák mintára a jövőben ágazati paritásos bizottságok jöhetnének létre, amelyek azután megegyeznek a tarifákról. Ezzel ráadásul az az uniós cél is teljesülhetne, amely szerint Magyarországon növelni kell a kollektív megállapodások számát.

Mindenesetre a VOSZ főtitkára a következőképpen fogalmazott:

Hozzátette: ha október végéig nem is, de november elején szerinte tető alá hozhatják a megállapodást.

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne.

Ennél azonban lényegesebb, hogy jövőre ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében.

Fel kell zárkóztatni a magyar minimálbért a régiós szintre

A munkavállalói érdekképviseletek már korábban is pedzegették, ám csak idén merült fel érdemben, hogy 2006 után ismét egy minimálbér legyen Magyarországon. Ezt az is indokolja, hogy a minimálbért ma mindössze 250 ezren kapják, a szakmunkás-minimálbért pedig több mint 700 ezren. 

Ennél is nagyobb volumenű döntés lesz a 2027-ig szóló négyéves bérfelzárkóztatási program, amelyre óriási szükség van. Ugyanis hiába ért egyetért abban minden szereplő, hogy a 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, hiszen jelentős bérfelzárkózás zajlott az országban, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. Ráadásul a visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek. Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt, amely már megegyezik a magyar garantált bérminimum szintjével.