késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lassult a hazai hitelezés, ugyanakkor kevesebb a problémás adós
A bizonytalan gazdasági környezet és a magas kamatok miatt meglehetősen lelassult a hazai hiteldinamika mind a cégek, mind a háztartások viszonylatában, összhangban a nemzetközi trendekkel. A vállalatok bankokkal szemben fennálló hitelállománya 11, míg a lakossági hitelállomány 3 százalékkal bővült 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A lakáshiteleknél az idei második negyedévben azonban már egyre kevesebb bank tapasztalta a kereslet csökkenését, miközben a fogyasztási hitelek iránt szinte minden intézmény növekvő érdeklődésről számol be.
A bankok jellemzően nem változtattak a hitelfeltételeken
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei második negyedéves hitelezési felmérése alapján a bankok nem változtattak széles körben sem a vállalati, sem a lakossági hitelfeltételeken, az év második felében pedig egyedül a fogyasztási hitelek feltételeiben helyeztek kilátásba szigorítást. Az otthonteremtési támogatások 2024. januártól életbe lépő új szabályai a támogatott hitelek keresletére idén még ösztönzőleg hathat.
A jegybank legfrissebb hitelezési folyamata alapján a hitelintézetek nem pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 második negyedévében 158 milliárd forinttal bővült.
Így a 2023. júniust megelőző évben a hitelállomány 11 százalékkal nőtt, ami az korábbi év végéhez képest a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent, azonban európai uniós összehasonlításban továbbra is a harmadik legmagasabb érték.
Az éves nagyvállalati hiteldinamika 16 százalékra, míg a kkv-szegmensben 10 százalékra lassult június végére. Az új hitelkihelyezések volumene 2023 második negyedévében a teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével, míg a kkv-hitelek esetében jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól, amiben a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is szerepet játszott.
A gyengélkedő hitelpiacon sokat segítettek a támogatott vállalati hitelek aránya az előző negyedévi 37 százalékról 46 százalékra emelkedett az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül,
részben az új, kedvező kamatozás mellett elérhető vállalati hitelösztönző programok – a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – felfutása miatt. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során.
A bankok érdemben nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, és 2023 második felére előretekintve sem várható lényegi változás. A bankok az idei második negyedévben növekvő keresletet tapasztaltak a forint-, a deviza- és a rövid lejáratú hitelek iránt is, míg a hosszú lejáratú hitelek esetében, a beruházási tervek bizonytalanná válásával a kereslet további csökkenéséről számoltak be. 2023 második félévében a vállalati hitelkereslet élénkülésére számítanak a bankok.
A Banki konjunktúrafelmérés alapján a hitelintézetek mintegy fele növelni tervezi teljes vállalati és kkv-hitelállományát az év második felében.
A hitelintézeti szektor lakossági hiteldinamikája fokozatos lassult: a lakossági hitelkibocsátás a második negyedévben 47 százalékkal, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti mennyiségtől. A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene szintén jelentősen visszaesett, ami 2024-től az életbe lépő új szabályozás hatására tovább csökkenhet.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben csak minimálisan apadt, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké a korábbi alacsony kibocsátáshoz képest számottevően bővült, amit a hitelfelvevők összetétele és a kihelyezett hitelek jellemzői alapján főként befektetési motivációk (állampapír) hajtottak. 2023 második negyedévében a bankok átlagosan 8,8 százalékos kamat mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfél által fizetendő átlagos kamat 7,7 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. 2023 második negyedévében a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében leszerződött támogatási volumen negyedik negyedéve csökkent, emellett az államilag támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül egy év alatt 35 százalékról 19 százalékra esett. A csok bejelentett jövő évi szűkítése a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitelek volumenére rövid távon még ösztönzőleg hathat.
A bizonytalan gazdasági kilátások azonban felfelé mutató kockázatot jelentenek a nemteljesítő hitelek arányára nézve.
Mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben a hitelállomány bővülését meghaladó mértékben nőtt az értékvesztés állománya, ami a bankok potenciális veszteségekre való előretekintő felkészülésének tudható be. A hitelintézeti szektor egészében az értékvesztéssel való fedezettség európai összehasonlításban is magas.
A nemteljesítő vállalati hitelállomány aránya 2022 végére enyhén mérséklődött, ám az állományon belül emelkedett a 90 napon túl késedelmes hitelportfólió részesedése. Összességében tehát a nemteljesítő állomány 36 milliárd forinttal nőtt, a hitelállomány jelentősebb bővülése miatt viszont 0,3 százalékponttal 3,9 százalékra mérséklődött az NPL-ráta 2022 végére. Majd 2023 elején tovább csökkent a vállalati hitelállomány NPL-rátája, 3,7 százalékot tett ki február végén, és a rövid késedelmek sem emelkedtek a moratórium lezárását követően. (Mint ismert, 2022 decemberével lezárult a koronavírus-járvány kitörését követően bevezetett moratórium utolsó, negyedik szakasza, amelyben a vállalati hitelek 1 százaléka vett részt.)
A teljes vállalati hitelportfólió NPL-rátája 2023 elején tovább mérséklődött, Igaz, 2023 első két hónapjában a forgóeszközhitelek esetében enyhe növekedés volt megfigyelhető, míg a beruházási és egyéb hitelek esetében csökkenés. A nagyvállalati NPL-ráta számottevően csökkent, a kkv-szegmensben enyhén emelkedett.
A teljes hitelállomány NPL-rátájának évek óta tartó csökkenési trendje kitartott és 2023. II. negyedévének végére a mutatószám 2,8 százalékra süllyedt. (2023. I. negyedév végén 3,0 százalék volt.)
Fotó: Shutterstock
A nemteljesítő hitelállomány 6,5 százalékkal csökkent, azonban az összes hitelállomány csak 0,8 százalékkal mérséklődött. Ezzel összefüggésben a nem pénzügyi vállalatok NPL-rátája 4,1-ről 4,0 százalékra, a háztartások összes hitelállományának NPL-rátája 5,4-ről 4,6 százalékra csökkent, ebből a lakóingatlannal fedezett hitelek rátája pedig 3,8 százalékról 3,1% százalékra ment lejjebb.
A szektorszintű NPL-ráta ennek megfelelően összességében 0,2 százalékponttal 2,0 százalékra esett.
Az értékvesztés és céltartalék (ÉV&CT) állományának korábban csökkenő trendje 2020-ban megfordult, az emelkedés pedig, szerényebb ütemben, de 2021-ben és 2022-ben is folytatódott. 2023. II. negyedév végére viszont a hitelállományra képzett ÉV&CT állomány az első negyedévi csökkenést követően enyhén tovább mérséklődött 0,2 százalékkal 1 745 milliárd forintra, míg a teljes kitettségre képzett ÉV&CT állomány a 0,7 százalékos csökkenést követően 2 019 milliárd forintot tett ki. A negyedév végére az ÉV&CT aránya a teljes hitelállományra vonatkozóan nem változott érdemben a 2,8 százalékos szintjéről.
A nemteljesítő hitelek együttes fedezettsége (értékvesztés+fedezet) továbbra is magas, 2023. első félévének végére az együttes fedezettség nem mozdult el a 85,1 százalékról. 2023. II. negyedévének végére a nem pénzügyi vállalati hitelek esetében 84,0-ról 83,9 százalékra, az összes háztartási hitel esetében pedig 86,5-ról 86,4 százalékra csökkent. A teljes hitelállományra vonatkozóan június végére a fedezetek összege 7,2 százalékkal 519 milliárd forintra, míg az értékvesztésé 6,0 százalékkal 969 milliárd forintra csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.