Jegybank: fokozódó kockázatok az üzleti célú ingatlanoknál
Az irodapiacon 6,4, míg az ipar-logisztika piacon 13 százalékkal bővülhet a meglévő ingatlanállomány a következő két-két és fél évben, így ezen piacokon előbbinél egy éven belül, míg utóbbinál két éven belül már a túlkínálat kockázata is megmutatkozhat – ismertette Winkler Sándor főosztályvezető a bank legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentését.
A budapesti irodapiacon 2023 első fél évében a teljes bérbe adott irodaállomány-változás negatív volt, az új átadásokkal pedig 12,6 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta
– fogalmazott, megjegyezve, ennek a tendenciának az emelkedése várható.
Fotó: Shutterstock
Kifejtette, a bruttó kereslet szintje még mintegy 15 százalékkal elmarad a koronavírus-járványt megelőző átlagos szintekhez képest.
A teljes budapesti irodaállomány mintegy 6,4 százalékát kitevő irodaterület áll jelenleg fejlesztés alatt, további fejlesztések érdemben azonban már nem kezdődnek.
Budapest és agglomerációjának ipar-logisztika piacára kitérve a főosztályvezető arról beszélt, az irodapiachoz hasonlóan ebben a szegmensben is alacsony volt a nettó piaci felszívás az év első felében, mindezek mellett pedig rekordvolumenű új átadás történt ebben az időszakban.
Fotó: Shutterstock
A kihasználatlansági ráta a második negyedévben 8,6 százalékra emelkedett, ez a növekedés folytatódott és 10 százalékon állt meg a harmadik negyedévben – mondta. Megjegyezte, ez a szint a historikus átlagtól még elmarad, régiós összevetésben már magasnak tekinthető.
Az állomány 13 százalékát kitevő fejlesztés átadása várható 2023-ban és 2024-ben, mindez pedig a kihasználatlansági ráta növekedését vetíti elő – számolt be az MNB főosztályvezetője. Mint elmondta, a jelentés szerint országos kitekintésben összesen 2,7 millió négyzetméternyi ipari-logisztikai ingatlan átadása várható idén, különösen a keleti országrészben várható jelentős bővülés ebben a szegmensben.
A szállodaipari ágazatban a meglévő szállodai kapacitás a várható átadásokkal idén mintegy négy százalékkal bővülhet
– jegyezte meg.
Winkler Sándor elmondta, a makrogazdasági környezet ugyanakkor nem volt támogató a hazai kereskedelmi ingatlanpiacra, az infláció általános fordulata ugyan pozitív fejlemény, de nemzetközi szinten is elhúzódó dezinflációs időszakra lehet számítani.
Éves összevetésben a hazai–GDP a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent, az MNB gazdasági aktivitási indexe alapján negyedik negyedévtől azonban már újra pozitív tartományban alakulhat a növekedés - értékelt a szakértő.
Kifejtette, a csökkenő reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése, és az alacsony szintű fogyasztói bizalom kihívást jelent az ingatlanszektor több szereplője számára, a szállodaszektor számára pedig elsősorban a belföldi vendégforgalom mérséklődése jelent kihívást. A foglalkoztatás ugyan magas szinten van, viszont az irodaszektor számára a tartós hibrid munkavégzés az irodakereslet-csökkenés kockázatát hordozza, a finanszírozási költségek és az ingatlanpiaci hozamok emelkedése kihívást jelentenek a szektor szereplői számára – tette hozzá Winkler Sándor.
Az MNB főosztályvezetője elmondta, hogy a jelentés szerint az elsődleges ingatlanpiaci hozamok emelkedése miatt Budapesten 19 százalékkal csökkenhetett az értékeltség, ami a nyugat-európai nagyvárosok értékkorrekciójához áll közelebb.
Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektortAz ingatlanalapokból ömlik ki a pénz, a beruházók drágán jutnak hitelhez. Németországban a legrosszabb a helyzet. |
A tájékoztatón a főosztályvezető kiemelte, a hazai kereskedelmi ingatlanpiac kitettsége sokkal alacsonyabb az elmúlt válságban tapasztalhatóhoz képest, így a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége erős, és a tőkeellátottsága is megfelelő az ingatlanpiacról érkező esetleges kockázatok kezeléséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.