Lengyel választás: az új kormánynak sem érdeke, hogy haragban álljon Magyarországgal

„Nem hiszem, hogy kellene attól tartani, hogy rosszabbul alakul a jövőben a lengyel–magyar viszony” – erről a magyar Országgyűlés lengyel nemzetiségi szószólója beszélt a Világgazdaságnak.

Ewa Rónay szerint bár nehéz jósolni, de egy új lengyel kormány létrejöttével is meg fog maradni a két ország közötti jó kapcsolat, már csak a népek közötti szimpátia miatt is. 

Ki nyerte a lengyel választást 2023-ban?

Ahogy arról a Világgazdaság is részletesen beszámolt, mintegy másfél napig tartó számlálást követően kedden kora délelőtt végeztek az összesítéssel a lengyel számlálóbiztosok, és megszületett a 2023-as országgyűlési választás végeredménye. Mintegy 29,5 millió lengyel volt jogosult a szavazásra, több mint 74 százalékuk járult az urnákhoz – ez 13 százalékkal magasabb arány, mint négy éve.

• A választást a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyerte meg 35,38 százalékos eredménnyel, 7,64 millió szavazattal. Az ő miniszterelnök-jelöltjük a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, erős emberük pedig a pártelnök, Jaroslaw Kaczynski nagy múltú politikus.
• A második legtöbb szavazatot a liberális-konzervatív Polgári Koalíció (KO) kapta, 30,7 százalékot, 6,63 millió szavazatot. Az ő jelöltjük Donald Tusk ugyancsak hosszú, részben nemzetközi politikai pályát maga mögött tudható politikus.
• A legérdekesebb és talán legfontosabb kérdés a zöld-liberális Harmadik Út (Trzecia Droga) tömörülés szereplése volt. Ők ugyanis a mérleg nyelve: ha átlépik a rájuk vonatkozó 8 százalékos parlamenti küszöböt, bizonyosan bukik a PiS-kormány, miután ők a KO-val szövetkezhetnek. Ezt végül jócskán túllépték a 14,4 százalékos arányukkal és a 3,11 millió rájuk adott vokssal.
• A klasszikus baloldali, szocdem Új Baloldal (Nowa Lewica) 8,61 százalékot ért el.
• Az euroszkeptikus, jobboldali Konföderáció (Konfederacja) 7,16 százalékon zárt.
• A Párton kívüli Önkormányzat nevű, a közvetlen demokrácia modelljét valló formáció 1,86 százalékos eredményt produkált.
• A mindössze fél éve bejegyzett Egy Lengyelország (PJJ) nemzeti, konzervatív párt 1,63 százalékot hozott.

Milyen kormánya lehet Lengyelországnak és mikortól?

A szejm, vagyis a kétkamarás lengyel parlament alsóháza 460 fős, a többséghez 231 képviselő kell. A PiS 194 mandátumot szerzett, a KO 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 szavazatot. Vagyis a kész tényként kezelt KO–Harmadik Út–Új Baloldal-koalíció együtt 248 képviselőt küldhet a szejmbe, ami kényelmes többséget jelent. A PiS egymaga hiába szerezte meg a legtöbb helyet és nyerte meg a lengyel választást, egyedül, sőt, még a Konföderáció politikusaival összebútorozva sem tudja elérni a bűvös 231-es küszöböt. Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő ugyanakkor még vasárnap kijelentette, hogy ha Andrzej Duda államfő megbízza a PiS pártot kormányalakítással, a tömörülés egy stabil kabinet összeállítására fog törekedni. Ugyanakkor a legnagyobb esély jelenleg mégiscsak arra van, hogy nyolc év PiS-regnálást követően kormányváltás következik Lengyelországban, az új kabinet miniszterelnöke pedig Donald Tusk lehet.

Igaz, ha ez így is lesz, nem fog egykettőre megtörténni. Pawel Szrot lengyel elnöki kabinetfőnök jelezte, ki kell várni, hogy összeálljon a parlamenti többség, mielőtt Andrzej Duda elnök a kormányfőjelölt személyéről döntene. „A jelenlegi parlament hivatali időszaka november 14-én ér véget. Betartják az alkotmány szerinti eljárást, azonban az államfőnek semmit sem kellene túlzottan elsietnie. A kormányfőt az elnök a szokásjog szerint a parlamenti többség javaslata alapján jelöli meg” – mutatott rá Duda kabinetfőnöke. A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.

Az új lengyel kormánynak sem érdeke, hogy haragban álljon Magyarországgal

Ewa Rónay is arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy akár másfél hónapig is eltarthat, mire felállhat az új lengyel kormány. Megjegyezte, hogy egy elhúzódó kormányalakítás nem érdeke Lengyelországnak, pláne a mostani geopolitikai helyzetben. Ő azt valószínűsíti, hogy Andrzej Duda először a PiS-t kéri fel a kormányalakításra, de szerinte is az a realitás, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja képtelen lesz többséget gründolni. Ezért aztán az ellenzék kap majd megbízást. Felhívta rá a figyelmet, hogy a három ellenzéki párt nyomást gyakorolhat az elnökre, és felszólíthatják, hogy rögtön ők kapjanak mandátumot. Ezt támasztja alá Jan Grabiec, a KO szóvivőjének hétfői nyilatkozata is, amely szerint Andrzej Duda arcvesztés nélkül nem jelölhet kormányfőnek olyan személyt, aki nem a parlamenti többséget képviselné.

Mindenesetre a magyar parlament lengyel szószólója úgy értékelt, hogy teljesen mindegy, milyen kormány kerül hatalomra, meg fog maradni a közös hang a lengyel és a magyar vezetés között. Ez eddig is így volt a történelem során, és most is így lesz. 

– mondta lapunknak. Megjegyezte, hogy ha Tusk lesz a kormányfő, bízik a bölcsességében, hogy fenntartja a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Más kérdés azonban, hogy az uniós politikában mit okozna egy új, Brüsszellel együttműködőbb lengyel kabinet. Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese a napokban figyelmeztetett: ha nem a PiS folytatja a kormányzást, az nem csak a V4-nek tesz rosszat, hanem Magyarországot is kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai politikában.