Megvannak az előkészületek a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási munkáihoz

Némi csúszással, október elején írták alá a megállapodásokat. Ezek alapján kezdődik a hároméves munka a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbításához, aminek részét képezik a közmeghallgatások nemcsak itthon, külföldön is – számolt be a Teol.

A környezetvédelem korunk egyik legnagyobb problémája, sajnos néhányan vissza is élnek ezzel az elkötelezettséggel. De meg kell találni a józan kompromisszumokat – húzta alá, utalva Németországra, ahol a környezetvédelem zászlaja alatt leállították a zéró kibocsátással járó atomerőműveket, és szénerőművekben termelik az áramot. Sőt, ahogyan írtuk, a korábbi energiaexportőr Németország már importra szorul.

„Ha újra akarjuk iparosítani az országot, akkor mind a meglévő, mind a leendő atomerőművi blokkokra egyaránt szükség van” – húzta alá a vezérigazgató, kiemelve, hogy azon dolgoznak a Paks II. vezetésével, hogy ez a két erőmű egymással párhuzamosan tudjon működni hosszú időn keresztül. Ennek egyik fontos pillére a további üzemidő-hosszabbítás, a TÜH, amely több mint egymilliárd euróba kerül, hatalmas munkával jár, de megtérül.

Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy elindulhat az erőműben a blokkok második üzemidő-hosszabbítását célzó projekt. Ha mindez sikerrel jár, 70 évig szolgálják a hazai fogyasztókat a blokkok, amelyek 2052–2057. között állnak le. Arról, hogy valóban tovább termelhetnek-e a blokkok, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dönt majd. Az élettartam kapcsán Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az atomerőművek élettartama hatvan év, ám ez egyes esetekben nyolcvan-száz évre is növekedhet, ellentétben a napelemparkokkal vagy a szélerőművekkel, ezek élettartama húsz-huszonöt év, azaz egy atomerőmű életciklusa alatt akár kétszer is újra kell őket építeni.

Az üzemidő-hosszabításhoz szükséges engedélykérelmet az üzemidő lejárta előtt egy évvel kell benyújtani a hatóságnak. Czibula Mihály projektvezető az Atomerőmű magazin e témával foglalkozó cikkében beszélt arról, hogy a magyar hatóságok ultrakonzervatív megközelítéssel jelentős módosításként, jelentős környezeti hatásként értékelik az üzemidő-hosszabbítást. Ezért a környezetvédelmi eljárásnak lesz egy nemzetközi szakasza is, melyben az espoo-i egyezményt aláíró valamennyi ország lehetőséget kap arra, hogy közmeghallgatás keretében tájékoztatást kérjen. A projektvezető 12-15 ország bejelentkezésére számít.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.