Simán lemossák kommersz riválisaikat a zöldtisztítószerek

Hasznos divat? Sokkal több annál, hiszen a környezetbarát tisztítószerekkel megelőzhetünk sok olyan károsodást, mérgezést, amelyeket több, gyakran a fogyasztó számára hagyományos szer okozhat. 

Az évek óta tartó kedvező tendenciát igazolja, hogy 2022-ben 16 százalékkal bővült a környezetbarátként árult tisztítószerek piaca, ezzel az elmúlt három évben mintegy kétszeresére nőtt a teljes forgalmuk, ami tavaly közel 8,4 milliárd forintot tett ki – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) friss piaci felméréséből. Az eredmények jól mutatják, hogy a gyártók gyorsan reagálnak a vásárlói ökominősítés-igényekre.

Ám ha jobban a piaci számok mögé nézünk, nincs okunk az örömre, mivel a növekedés 80 százalékát 2022-ben a hitelesítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal „zöld”-ként árult termékek adták. Míg a hiteles tanúsítvánnyal rendelkező termékek piaci részesedése második éve 1,9 százalékon stagnál, a magukat környezetbarátnak beállító termékek szegmense már 4,8 százalékát teszi ki a piacnak.

Az EU korábban közölt vizsgálati eredményei szerint a zöldre festés vagy zöldre mosás gyakorlata észrevehetően megugrott az utóbbi években. A vizsgált esetek 42 százalékában találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyeknek vélhetően nem volt valós hátterük vagy túlzók, esetleg félrevezetők a fogyasztó számára. A magyar piaci trendek is alátámasztják ezt. 

Mindenki próbál felülni a zöld hullámra 

Tavaly a legnagyobb forgalmi növekedés a mosogatószerek és az ablaktisztító ökoszerek piacán volt érzékelhető, ezekre 22-26 százalékkal többet költöttek a fogyasztók 2021-hez képest. Továbbá – sajnálatos módon – a magát „öko”-nak nevező termékekre több pénzt fordítottak a vásárlók, mint a hiteles ökocímkével ellátott társaikra. Az előbbiek forgalmi növekedése a 25-30 százalékot is elérte. Hasonló, 21 százalékos növekedést mutatott a konyhai tisztítószerek szegmense is 2022-ben, de itt még inkább tarolnak az „álöko”-szerek, amelyek forgalma mintegy 58 százalékkal gyarapodott, míg a hiteles minősítésű társaik 13 százalékot veszítettek forgalmukból. 

Sokaknak elég, ha ráírják a keresett termékre, hogy  „vegán”. 

A termékeken legújabban megjelenő vegán logók mögött azonban gyakran nincs hiteles minősítés, így például nincs külön megemlítve, hogy a fejlesztés-gyártás során nem tesztelték-e a terméket állatokon, és természetesen ez a minősítés sem árulja el, hogy alapvetően környezetbarát-e a termék. 

A bővülő piacon egyre nehezebb kitűnni, ezért találkozhatunk olyan címkékkel is, hogy „napenergiával gyártva” vagy „környezetbarát termék”. Ha nincs mellettük hiteles címke, ne higgyük el, hogy teljes mértékben környezetkímélők, csak akkor vegyük meg őket, ha megelégszünk a fenti tulajdonságokkal.

„Rendkívül aggályos, hogy a környezetbarát tulajdonságokra utaló szavakkal, képi megjelenítéssel kelletik magukat a tisztítószerek. Ezeket az állításokat ugyanis a legtöbbször nem ellenőrzi független hitelesítő szervezet, mint például az EU Ecolabel minősítést. A független tanúsítvánnyal nem rendelkező cégek kihasználják a fogyasztók környezetvédelmi érzékenységét, de nem igazolják, hogy valóban rászolgáltak erre a bizalomra, sok esetben kifejezetten megtévesztve a fogyasztókat” – kommentálja az eredményeket Gulyás Emese, a TVE munkatársa. 

Mit lát a fogyasztó? 

A független minősítés nélküli zöldtisztítószerek leggyakrabban a növényi összetevőket és az újrahasznosított csomagolást emelik ki a címkén, de találunk köztük „lebomló illatanyagra” vagy „százszázalékos komposztálhatóságra” hivatkozó termékeket is. Ezek könnyen elhitethetik, hogy ökotermékkel van dolgunk, azonban az állítások legfeljebb egy résztulajdonságra vonatkoznak – szemben az ökocímkével minősített termékekkel. A vizuális benyomás – például zöld színű csomagolás, növények szerepeltetése a logón vagy a zacskón, dobozon – hatásos illúziókeltés.

Az EU Ecolabel, azaz az EU-ökocímke előnyeit egyre több nagy gyártó ismerte fel, és minősíttette jobbik esetben egy-egy márkáját, de sokszor csak a márka egy variánsát. Így megint csak a vásárlóra hárul a feladat, hogy kellő éberséggel válasszon az azonos márkanevű és hasonló természetességet sugalló csomagolású termékek között, és a hiteles ökovariánst tegye a kosarába. 

A kereskedelmi láncok saját márkás termékei közt is akadnak ökoszínezetűek, de kevésnek van ökominősítése. 

és kihasználva helyzeti előnyüket, az ökominősítéssel rendelkező versenytársak mellé helyezik őket a polcon. 

Az EU ökocímkéje igazolja a zöldtulajdonságokat 

Az EU-ökocímkét, az EU Ecolabelt azok a termékek vagy szolgáltatások kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jóval kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké. További előnye sok más ökocímkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyezésért nem a gyártó felel. 

így a gyártók különböző trükkökkel, többek közt álökoismérvek kiemelésével, a csomagolás „zöldítésével” vagy akár ökocímkére hasonlító ikonokkal próbálják ökoterméknek beállítani a kínálatukat.

Gyakori tévhit, hogy az ökotermékek nem annyira hatékonyak, mint a kommersz versenytársaik. Erre cáfolnak rá a Tudatos Vásárlók Egyesületének laboratóriumi terméktesztjei, amelyekben sorra a legjobban közt végeztek az EU Ecolabel minősítéssel rendelkező márkák mosószer, mosogatószer, általános felülettisztító kategóriákban. Ez a minősítés garancia a magas hatékonyságra is, ezért kevésbé csalódhatunk, ha ilyet választunk a boltban.