A fiatalok tv és rádió helyett a streaminget és a podcastokat választják

A változó médiafogyasztási szokások a piac minden szereplőjétől folyamatos alkalmazkodást követelnek, különösen a fiatalok körében az átlagnál is gyorsabban változó magatartás miatt – többek között ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023-as Médiapiaci Jelentéséből.

„Mint modern hatóság, az átlátható hatósági működésre, a piaci és társadalmi kapcsolatokra, valamint a fogyasztói információkra épülő, tényeken alapuló helyzetértékeléssel tudunk a leghatékonyabban felkészülni és reagálni ezekre a megmérettetésekre” – mondta el a jelentés kapcsán Koltay András, az NMHH elnöke.

Az idei kiadvány számos újdonságot is tartalmaz, így abban nemcsak a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, az új médiaplatformok vagy a hírfogyasztás és hirdetési piac trendjei kaptak helyet, de elemzi a mozi- és filmpiac fejleményeit, a közterületi hirdetési piac alakulását, külön fejezetet szentel a fiatalok médiafogyasztási szokásainak is.

„A tavalyi jelentés egyöntetűen pozitív visszhangja megerősített abban a meggyőződésemben, hogy az általunk választott objektív, strukturált szakmai megközelítés képes értelmes, előremutató párbeszédet generálni olyan rendkívül érzékeny és gyakran ideológiailag vagy érzelmileg terhelt területeken is, mint a médiafogyasztás sokszínűsége, a sajtószabadság szerepe a digitális korban vagy a globális platformok piactorzító hatása az online médiaszolgáltatások és reklámok piacán” – hangsúlyozta az NMHH elnöke.

A friss jelentés feltárja, hogy a fiatalok fogyasztási szokásai az általános trendeknél is gyorsabban változnak, így a 13–17 és 18–29 évesek naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc. Az adatok szerint 13 éves korban kezd el meredeken csökkenni a tv előtt töltött idő, amit ekkor az online tartalomfogyasztás vált fel.

A nyomtatott kiadványok tábora is folyamatosan csökken, a 15 évesnél idősebbek körében már csak 44,2 százalék azok aránya, akik rendszeresen olvasnak nyomtatott újságot.

Ezzel szemben a fiatalok körében az online tartalomnak nincs párja, a 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt, ami egyenes arányban nőtt az életkorral. Az internetezéssel töltött idő a teljes népesség körében is nőtt, tavaly a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

A hagyományos televízió versenytársaként ma már a streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok, mint például a Netflix, HBO Max, YouTube és TikTok viszik a prímet, de rádió helyett is inkább a Spotify, a YouTube Music és a podcastok mellett döntenek a hallgatók.

Nem csoda ezek után, hogy a hirdetési piac növekedése is megtorpant tavaly, sőt az reálértéken komoly csökkenést mutat. Az online hirdetések piacát olyan globális cégek dominálják, mint a Facebook és a Google, melyek a 163 milliárd forintra becsült hazai piac közel kétharmadát viszik el.

A 15–75 évesek közöttiek alig 4 százaléka használja hír- és információszerzésre mind a négy forrást (tv, rádió, online, nyomtatott), míg 24 százalék három, 44 százalék 2, 23 százalék egyetlen csatornáról tájékozódik. A megkérdezettek 3 százaléka azonban egyetlen médiatípussal sem él ebből a célból.

A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, a legnagyobb arányban álhírekkel (54 százalék) és átverős hirdetésekkel (46 százalék). Ezért is tartja az NMHH kiemelt jelentőségűnek, hogy jogszabályban meghatározott eszközeivel hozzá tudjon járulni a médiatudatosság javulásához, a hazai médiakultúra fejlődéséhez.