A parlament előtt az őszi adócsomag – számos újdonság, egyszerűsítés várható
A beadott adómódosítások több újdonságot is hoznak a 2024-es – és egyes esetekben a 2025-ös – évre. Így egyebek mellett folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók kivezetése: a közműadót első körben részben, majd 2025-től teljesen kivezetik.
A PM által kiadott dokumentum szerint a kormány tartja magát ahhoz a 2010-ben lefektetett alapelvhez, miszerint az adókat nem emelni kell, hanem beszedni. Ezért a magyarországi adórendszer megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, az első házasok kedvezményét, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét.
Egyszerűbbé válik többek között a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályozása, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó áfaszabályok. Az e-pénztárgép-rendszer bevezetésével Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban.
A tárca jelezte, hogy a globális minimumadóról szóló irányelvet egy külön törvényjavaslattal ültetik át a hazai szabályozásba, oly módon, hogy egyúttal a magyar adórendszer versenyképességét is megőrzik. A tervezett szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező, multinacionális vállalatcsoportokat érinti.
A szabályok finomításában Magyarország a régió legaktívabb országaként vett részt, aminek eredményeként sikerült elérni, hogy a hazánkban keletkezett jövedelem csak Magyarországon adózzon, a beruházások kedvezményben részesülhessenek.
Az adóeljárási szabályok tovább egyszerűsödnek, valamint csökkennek az adózók bürokratikus terhei is. A kormány tovább folytatja a gazdaságfehérítést, amiben hazánk 2010 óta éllovassá vált az Európai Unióban a bizottság jelentése szerint is. Az EY közleményben hívta fel a figyelmet a legfontosabb változásokra. A közlemény idézi Vékási Tamást, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjét, aki szerint az új lehetőségek kihasználása a cégek versenyképességét is befolyásolja.
A közlemény az új kedvezmények közül a k+f-adókedvezményt emeli ki.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár az energiahatékonysági adókedvezmény megduplázódik (maximálisan 30 millió eurónak megfelelő forintig), a feltételei szigorodnak.
Ugyancsak nő a hazai hatáskörben megítélhető fejlesztésiadó-kedvezmény is, amely a beruházás helyszínétől függően 24,75-49,5 millió eurót tehet ki.
A kiskereskedelmi adó megmarad, miközben megjelenik a 12 hónapnál rövidebb, tört adóév esetében az arányosítás. Az ágazati adókról szólva a reklámadót 2024. december 31-ig továbbra is felfüggesztik.
Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése, így 2024. január 1-jétől a hírközlési vezetékek kikerülnek az adó hatálya alól, majd 2025. január 1-jétől megszűnik a közműadó-kötelezettség.
Jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-áfa-kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Fontos változás az is, hogy 2024. január 1-jétől hatályát veszti az amerikai–magyar adóegyezmény, de a nemzetközi együttműködésekben lesznek más változások is. Jövőre már automatikus lesz a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere Georgiával, Ruandával és Ukrajnával is, és több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is.
A globális minimumadó tisztán belföldi vállalatcsoportokat is érinthet az EY szerint, azonban csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót. Az intézkedéstől 96,5 milliárd forintnyi bevételt remél a kormány. Változnak egyes számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény.
A kisvállalati adó (kiva) jelenlegi szabályai alapján a kiva szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a kivás cégek átstrukturálására – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Fischer Ádám, a cég együttműködő ügyvédje szerint a kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. A benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.