Miután az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot, az EY hétfői közleményében hívta fel a figyelmet a legfontosabb változásokra.
A tanácsadó cég tájékoztatása idézi a Vékási Tamást, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy jelentős változásokat hoz a következő adóév, melyek megismerése a hazai cég- és pénzügyi vezetők elemi érdeke. A szakértő szerint az új lehetőségek kihasználása a cégek versenyképességét is befolyásolja.
A közlemény az új kedvezmények közül a K+F adókedvezményt emeli ki, de felhívja a figyelmet arra is, hogy bár az energiahatékonysági adókedvezmény megduplázódik (maximálisan 30 millió eurónak megfelelő forintig), annak feltételei szigorodnak. Ugyancsak nő a hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény is, mely a beruházás helyszínétől függően 24,75-49,5 millió eurót tehet ki.
Az ágazati adókról szólva a reklámadó 2024. december 31-ig felfüggesztve marad. Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése, így 2024. január 1-jétől a hírközlési vezetékek kikerülnek az adó hatálya alól, majd 2025. január 1-jétől megszűnik a közműadó-kötelezettség.
A kiskereskedelmi adó viszont velünk marad, miközben megjelenik a 12 hónapbál rövidebb tört adóév esetében az arányosítás.
Jövőre már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az áfabevallások tervezetét is elkészíti és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával, így már háromféle módon lehet majd teljesíteni az áfabevallást. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-áfa kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Fontos változás az is, hogy 2024. január 1-jétől hatályát veszti az amerikai–magyar adóegyezmény, de a nemzetközi együttműködésekben lesznek más változások is. Jövőre már automatikus lesz a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere Georgiával, Ruandával és Ukrajnával is, de több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is.
A globális minimumadó tisztán belföldi vállalatcsoportokat is érinthet az EY szerint, azonban csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót. Az intézkedéstől 96,5 milliárd forintnyi bevételt remél a kormány.
Mindemellett számos egyéb változásra is lehet számítani, így változnak a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és nem utolsósorban érdemi változás történhet a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.