Idén rekordot dönthet a magyar külkereskedelem

„2022 után már most biztosra vehető, hogy az idei évben új nemzetgazdasági csúcsot ér el hazánk mind a beruházások, mind pedig az export terén” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának egyik közelmúltban megtartott ülésén.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a kivitel értéke 142 milliárd eurót ért el, ami a 34. helyezést jelenti a globális rangsorban, és ez idén 150 milliárd euró (57 ezermilliárd forint) fölé bővülhet a mostani tendenciákat nézve. Eközben 6,5 milliárd eurónyi beruházásról született megállapodás, amelynek a volumene idén ennek a duplája, 13 milliárd euró lehet a számítások alapján, illetve csúcsot döntött a foglalkoztatottság is – sorolta külgazdasági és külügyminiszter. 

A külkereskedelmi egyenleg javulása sem volt még soha ekkora

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a szerdán publikált külkereskedelmi adatokat elemezve jelezte: augusztusban a termékexport euróban számított értéke 1,5 százalékkal, míg az importé 19 százalékkal csökkent. 

Fontos kiemelni, hogy a termék-külkereskedelmi egyenleg augusztusban még soha nem volt ennyire magas, azaz nemcsak az éves alapú növekedés jelent rekordot az augusztusi adatok között, de az egyenleg javulása sem volt még soha ekkora – mutatott rá a vezető közgazdász. Mint mondta: 

Bár mindkét tényezőre csak a második becslésben közöl pontos adatot a Központi Statisztikai Hivatal, tekintettel az ipar exportértékesítési árainak augusztusi 7,6 százalékos mérséklődésére, a kivitel volumene nőhetett, és ebben az exportra termelő iparágak beruházásainak lehetett szerepük. Importoldalon viszont a jelentős visszaeséshez hozzájárulhatott az alacsony belső kereslet, ám ennél nagyobb a szerepe az árak alakulásának. A bázisidőszakban szabadult el ugyanis a gáz világpiaci ára és érte el a megawattóránkénti 340 eurós szintet, amely az importárak 42,5 százalékos emelkedését idézte elő. A gáz világpiaci ára idén a tavalyinál alacsonyabban, 30-40 euró körül alakult megawattóránként, s ez nagyban javította a cserearányt.

Bár a külkereskedelmi egyenleg kedvező alakulása jó hatással van a folyó fizetési mérleg egyenlegére, itt mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek – mutatott rá Regős Gábor. A profit húzta infláció követketében jelentősen megnőtt az országból való profitkiáramlás: az első fél évben az elsődleges jövedelmek deficitje 58,3, míg az ezen belüli befektetések jövedelmeinek hiánya 47,4 százalékkal nőtt – a második negyedéves adat mindkét esetben negatív rekord. A külkereskedelmi forgalom alakulásának egyenlegjavító hatását tehát jelentősen mérsékli a romló jövedelemegyenleg. 

Suppan Gergely, az MHB Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy a várakozásokat messze meghaladóan, az energiaárak tavalyi szinthez képesti zuhanásának, valamint a belső kereslet mérséklődésének következtében alakult ki a 708 millió eurós többlet augusztusban a külkereskedelemben. Emlékeztetett: a gyenge külső keresletet és az ipari termelői árak csökkenését tükrözve 1,5 százalékkal mérséklődött az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 18,9 százalékkal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 2296 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti rekordméretű 1588 millió euró deficithez képest. 

2022-ben összességében 19,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 29 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 milliárd 757 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 9 milliárd 133 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 milliárd 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak tavalyi drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9988 millió euróval rontotta a külkereskedelmi mérleget az elmúlt évben.

Ha az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 9-9,5 milliárd euró körüli értékben is javulhat önmagában a cserearányok javulásának köszönhetően, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javítanak.

A külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják. A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet. Az üzemanyag-fogyasztás szintén meredeken csökken, ami a nyersolaj- és olajszármazék-importot csökkentheti jelentős mértékben. Az áramfogyasztás szintén nagymértékben csökkent, azonban az áram esetében a napenergia gyors térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését. A naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia-rendszer.

A cserearányok javulása miatt folytatódhat a pozitív trend

A beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok markáns javulása folytán a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítunk, amit az ellátási problémák és a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül. Idén a külkereskedelmi mérleg többlete meghaladhatja a 6,5 milliárd eurót a tavalyi közel 9,1 milliárd euró hiánnyal szemben, azonban ha az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulnak, a többlet tovább gyarapodhat. 

A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés szempontjából, ami más tényezők mellett lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal, valamint az átmeneti irányadó eszköz kivezetését – jelezte Suppan Gergely.