Izer Norbert: a nagyobb adóbevétel forrása a csökkentett adóteher lehet

Az adópolitikánk 2010 óta azt a világos, egyszerű és tiszta alapelvet követi, hogy a munkát és a jövedelmet terhelő adóterheket lehetőség szerint csökkenteni kell, a szükséges bevételeket pedig a fogyasztási típusú adókra támaszkodva javasolt beszedni – mondta Izer Norbert SZAKma magazinnak adott interjújában. A Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára kifejtette, hogy a többlet adóbevétel realizálásának a legjobb módja, ha dinamikusan nő, egyúttal fehéredik is a gazdaság, amit a csökkenő adóterhelés támogathat, ezért fonák módon a költségvetés növekvő adóbevételeinek egyik forrása az adóterhek csökkentése lehet.

A PM és kiadónk közös gondozásában megjelenő számviteli, adó- és könyvvizsgálati magazinban Izer Norbert kifejtette, hogy a fentiek szellemében a 2024-es költségvetés tervezésekor már eldőlt, hogy néhány ágazati különadó kivezetését megkezdődik, ezáltal javulni fog az adókörnyezet.

Jön a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

Részletezve a fontosabb változásokat, az államtitkár említette 

• az üzemanyagok kapcsán a jövedéki adóból visszaigényelhető összeg emelését 3,5 forintról 10-re, illetve hogy 
• az alanyi adómentesség szabályainak változásával csökkennek a kis- és középvállalkozások adminisztratív terhei, 
• egyszerűbbé válik a határokon átnyúló kereskedelem, valamint 
• kedvező adózási konstrukció segítheti a startupokba történő munkavállalói befektetéseket.

Az új tételeknél Izer Norbert felhívta a figyelmet például a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő magánszemélyek többlet-családi kedvezményének szabályára, amely révén a kedvezmény olyan 18. életévét betöltött magánszemély után is figyelembe vehető, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. Másik érdekes újítás: 

Továbbá bevezetik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát, amely a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítésében bír jelentőséggel: az adómentesség mindkét esetben a megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértéke alapján meghatározott összegig lesz érvényesíthető.

Kitért arra is, hogy 2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztató által fizetett közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, és megszűnik a háztartási munkával összefüggésben fizetendő regisztrációs díj kötelezettség.

Sok lesz az e-ből: áfa, nyugta, pénztárgép

Az már a határokon átnyúló tevékenységet és adózási kötelezettséget érintő, kkv-kat is érdeklő változás, hogy letelepedés nélkül lehet majd érvényesíteni az alanyi áfamentességet másik tagállamban is – 2025-től.

– mondta Izer. Hozzátette: a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak nem kell bejelentkezniük abba a tagállamban, ahol az ügyleteiket teljesítik, és a tevékenységükhöz elegendő lesz a letelepedési tagállam által e tekintetben megállapított speciális adószám mellett egy negyedéves adatszolgáltatás az unió területén teljesített ügyleteik bevételeiről – tagállami bontásban.

Jelentős előrelépés következik a digitális átállásban is 

Például lehetővé válik, hogy az áfabevallásokat a vállalkozások az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott adatok alapján, webes felületen keresztül, vagy gép-gép kapcsolat útján nyújtsák be. Ez az e-áfa, amely révén az adóhatóság olyan előzetes vizsgálatokat tud elvégezni a beküldött adatokon, és ezekről visszajelezni a vállalkozásoknak, amelyek számos, nem szándékolt hiba javítását teszik lehetővé. Az e-nyugta pedig arra jó, hogy a gépi nyugtákat kizárólag elektronikus formában lehet kibocsátani, így nem vesznek el és hulladékot sem termelnek. A tervek értelmében gépi nyugtaadásra lehetőség lesz az online pénztárgépek mellett úgynevezett e-pénztárgépekkel is.

A felkészülés érdekében e módosítások csak 2025-től lépnek hatályba.

Nincs többé amerikai–magyar összhang

Izer Norbert az interjúban kitért az amerikai–magyar adókedvezmény jövőjére is. Emlékeztetett: 

Ezután a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján lesz jogosult, és az ilyen jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. Ehhez kellett igazítani a haza szabályokat is. Erről az adóügyekért felelős államtitkára elmondta:

„Az Egyesült Államokból származó kamat egyéb jövedelemnek minősülne, amely jelentősen növelné a magyar magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettségét. A javaslat ezért kezdeményezi, hogy az OECD-tagállamban belföldi illetőséggel rendelkező személy által fizetett kamat ne minősüljön egyéb jövedelemnek, így arra továbbra is a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kelljen alkalmazni.”