Katonai szolgálat és roadshow – felkészülés a jövő évi felvételire

Megmarad az 500 pontos felvételi rendszer, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Varga-Bajusz Veronika a megújult felsőoktatási felvételi eljárás részleteit bemutató sajtótájékoztatón közölte: a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, hiszen minden elért százalék után 1 pluszpont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.

Pluszpontokat ér a katonai szolgálat is

A helyettes államtitkár hozzátette: eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, ezentúl azonban az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda.

Szinte minden egyetemen elismerik:

• a nyelvvizsgát,
• az emelt szintű érettségit,
• a sportsikereket,
• a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, 

de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat annak idejétől és tartalmától függően 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet, „ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető”.

Már az idei felvételi is rekordokat döntött

A kormányzati vélemény szerint az új rendszerrel az egyetemek „jobban, célzottabban, rugalmasabban” alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat, a változtatások pedig a diákok számára is kedvezőek.

Varga-Bajusz Veronika emlékeztetett: a felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy „a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”.

A rugalmasabb felvételit két lépésben alakították ki, így a változások egy része már az idei eljárásban hatályba lépett, az egyetemek dönthettek például arról, mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el.

A már bevezetett változások sikeresen debütáltak idén: 

vagyis a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba.

Toboroz a HÖOK

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke arról beszélt, hogy fontos a felvételi rendszer átláthatósága, illetve hogy az elvárásokat könnyen megértsék a szülők és diákok.

Mivel az újítások átlátása az első évben okozhat némi nehézséget, a HÖOK a minisztériummal együttműködve tájékoztató kampányba kezd: saját roadshow-t indítanak, továbbá bekapcsolódnak az egyetemek rekrutációs programjaiba is, így csaknem ezer középiskolát fognak személyesen elérni a kampány során, emellett online anyagokkal is készülnek.