késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Uniós források: a brüsszeli pénzeső még hátravan
Noha a visszatartott forrásainkhoz képest aprópénz a most Magyarországra meginduló egymilliárd euró, talán megtört a jég, és hamarosan újabb összegek szabadulhatnak fel – még ha nem is a teljes, mert azért nagy összeborulás aligha lesz az Európai Bizottság és a magyar kormányzat között.
Fotó: AFP
Kettős mérce, nem ajándék
Karácsony közeledtével és a (már nem is annyira közeli) múlt ismeretében ajándéknak tűnhet az a mintegy egymilliárd euró, amely végre elindulhat Brüsszelből, miközben a visszatartott forrásainkról messze nem ilyen ünnepi hangulatban beszélt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, mikor a testület a 2024-es magyar költségvetés-tervezet EU-s fejezetét tárgyalta.
A számunkra előírt kritériumokat teljesítettük, ezért kettős mércének tartjuk, hogy újabb és újabb feltételek vannak. Várjuk a nekünk járó összegeket, ez nem ajándék
– jegyezte meg dacosan Hörcsik Richárd a nyár elején. (Azóta már Varga Judit elnököl az Európai Ügyek Bizottsága felett, miután a nyáron lemondott az igazságügyi miniszteri posztjáról, és jövőre várhatóan a Fidesz–KDNP európai parlamenti választási listáját vezeti majd.)
A magyar büdzsétervezet uniós szakaszában egyébként az szerepelt, hogy az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek kiadási oldalán 4334 milliárd, a bevételin 3021 milliárd forintos összeggel számolnak, az EU-költségvetési hozzájárulásunk pedig 692,5 milliárd. Az tény, hogy a magyar költségvetés forintban dolgozik, az unióval viszont euróban kell elszámolni, ezért többek között az árfolyamkockázatok miatt is létezik egy 690 millió forintos tartalék.
Ehhez jön még, hogy jövőre július 1-jétől Magyarország tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnökségét, tehát pláne szorosabbra fűződik a kapcsolat Brüsszel és Budapest között – miközben sok-sok milliárd eurónk áll parkolópályán.
Mennyi pénzt kaptunk 2004 óta?
A most meginduló, nagyjából egymilliárd euró – habár tetemes összeg – az összes visszatartott forráshoz képest mégis aprópénz, és a legnagyobb tételek érkezését gátló akadályok továbbra sem hárultak el, vagy legalábbis az Európai Bizottság nem értékeli úgy, hogy elhárultak volna (forrástól függően eltérnek a vélemények).
Mindezek okán érdemes átvenni, mennyi pénzhez is jutott Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása óta, és mennyi érkezhet még – ha valaha is megegyezés születik a nagyobb kérdésekben az EB és a magyar kormányzat között.
Fotó: New Africa / Shutterstock
Miként a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán tartott konferencián elhangzott, a 2004-es csatlakozásunk óta eltelt 19 esztendőben 23 ezermilliárd forintnyi EU-s forrás érkezett hazánkba. A költségvetési időszakok tekintetében az alábbiak szerint fest a befutott és tervezett összegek bontása:
- 2007–2013: 29,6 milliárd euró
- 2014–2020: 23,6 milliárd euró
- 2021–2017: 20,1 milliárd euró
A Pénzügyminisztérium regisztere szerint idén szeptember végéig csak 1159,9 milliárd forintos EU-s bevétel érkezett, miközben a kiadások nem tűntek el, és 1992 milliárd forintot tettek ki. Nagyon hiányoznak tehát a visszatartott uniós források – kivált, mert a magyar kabinet ebből tervezne finanszírozni egy jelentősebb pedagógusbér-emelést.
Ukrajna jövője is nagy kérdés
Problémából tehát maradt bőven, ezt jelzi az is, hogy a mostani egymilliárd euró is a teljes összeg ötöde, a maradék 80 százalékot pedig ugyanúgy blokkolja a 27 szupermérföldkő, ahogy a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF), vagy más néven Európai Helyreállítási Alap 5,8 milliárd eurós támogatási keretét. Ezenfelül a 22 milliárd eurós kohéziós keretből 13 milliárdot tart vissza a horizontális eljárás, amelyről a Bloomberg forrásai szintén azt súgták, hogy talán feloldhatják az esztendő végéig.
Plusz ott van még az Erasmus Plusz oktatási és a Horizont Európa tudományos program megoldatlan ügye is.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Mindezek nyomán vetődött fel, hogy azért cserébe, hogy a magyar kormányzat ne feküdjön keresztbe az EU-s költségvetés mintegy 66 milliárd eurós megemelésének – amelynek bizonyos hányada az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás részét képezné –,
az Európai Bizottság további kérdések helyett esetleg mégiscsak elfogadná a magyar igazságügyi reformot, és megindulhatnának a pénzek.
E paktumot, vagy akár csak a felvetést is tagadta Navracsics Tibor, az EU-s forrásokért felelős területfejlesztési miniszter, ám az ötlet ettől még közszájon forog Brüsszelben.
Milyen új probléma merülhet fel?
Ugyanakkor nemcsak az ukránkérdés, hanem immár az idehaza frissen benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag is (újabb) tétel lehet az EB és a magyar kormányzat vitájában.
Azaz miközben örülhetünk a megszavazott egymilliárd euró két részletbeli elutalásának, a nagy kérdések tisztázása és a pénzeső még hátravan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.