A magyarok többsége borúlátó pénzügyeivel kapcsolatban, de a szomszédainknál sem sokkal jobb a helyzet
A kelet-közép-európai régió hat vizsgált országából Romániában nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akik úgy érzik, hogy anyagi helyzetük javult az utóbbi időben, míg a magyarok a legborúlátóbbak táborát erősítik. A legtöbbet a csehek tesznek félre havonta, míg a legkevesebbet a szerbek tudják megspórolni. A régióban általánosnak mondható, hogy akinek megtakarítása van, az elsősorban a váratlan helyzetekre igyekszik felkészülni, a pénzüket pedig inkább a bankoknál, elsősorban megtakarítási- vagy folyószámlán tartják.
Az Erste Csoport Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai ország (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) piacából a horvát válaszadók 53 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben. A vizsgált országok közül ez a legnagyobb arány. Itthon sem sokkal jobb a helyzet:
a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él.
Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy „az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban”. A nemrég zárult „Félreteszek” kampány is támogatta az Erste ügyfeleit abban, hogy az élethelyzetükhöz igazodva tudjanak tudatos befektetési döntést hozni.
Ennek eredményeként az Erste ügyfeleinek körében tíz százalékkal nőtt a megtakarítási, befektetési termékek ismertsége.
A nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval.
A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni.
Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 eurót, ami 28 százalékos növekedést jelent.
Az utóbbi évek válságai felértékelték a megtakarítások fontosságát. A nehézségek ellenére a legtöbb vizsgált országban legalább ugyanannyit vagy többet tesznek félre az emberek most, mint a koronavírus-járvány előtt. Egyedül Szerbiában voltak valamivel többen (51 százalék) azok, akik csökkenő megtakarítási lehetőségről számoltak be, de a helyzet Magyarországon sem volt sokkal jobb (49 százalék).
A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas infláció.
A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése.
A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul. Érdekes, hogy a tőkenyereség után fizetett adó fogalmával ugyanakkor a magyarok vannak leginkább tisztában, ami valószínűleg a megtakarítások után kivetett szociális hozzájárulási adó nyári bevezetésének köszönhető.
Az Eurostat múlt héten közölte EU országaira vonatkozó egy főre jutó fogyasztási adatokat. A rangsorban hazánk évek óta a hátsó mezőnyben helyezkedik el. Ez idén sem volt másképp. Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerőparitáson mért mutató szerint Magyarország a 71 százalékos szintjével utolsó előtti helyet foglalta el 2022-ben, egyedül Bulgáriát sikerült megelőznie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.