Van, aki gyűjti, van, aki szórja. Van, akinek sok van belőle, mások kevesebbel is beérik. Akár ölnek is érte, de életet is menthet. Boldogít vagy nem boldogít, a hiánya olykor elviselhetetlen, és emberi kapcsolatokat rombolhat szét. Életünk mindennapi része és egyik fontos meghatározója, pedig valójában „csak” egy csereeszköz: a pénz.
„A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont egyedülálló állandó kiállítása nem csak Magyarországon, de európai merítésben is kuriózum. A tavaly március 15-i nyitás óta 185 000-en voltak kíváncsiak a múzeumra. Aki belép a Pénz útja címet viselő állandó tárlat ajtaján, maga mögött hagyja a való világot. A látogató a hagyományos, statikus múzeumi termek berendezésével szemben az interaktivitásra és az egyéni tapasztalatszerzés élményére épülő, futurisztikus álomvilágban találja magát. Miközben a téma nagyon is valós, a kiállítás sok szempontból teljesen újszerű megközelítést kínál a pénz történetének, működésének, kulturális és gazdasági jelentőségének megismerésére” – mondta el a múzeumi látogatásunkkor Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója.
A Pénz útja című állandó kiállítás a fizetőeszközök öt fő funkciójának – csereeszköz, elszámolási eszköz, fizetési eszköz, értékőrző és nemzetközi pénz – bemutatására épül.
Néhány lépcsőfok vagy egy rövid liftezés, és máris az Aranybányában találjuk magunkat. Innen indulunk a felfedező útra profi, mindenki számára érthető módon magyarázó csoportvezető segítségével.
Az Aranybányában a vendégek egy interaktív digitális tudástár segítségével rengeteg hasznos ismerethez juthatnak az arany gazdasági, kulturális vagy szakrális felhasználásával kapcsolatban. Innen indul a szimbolikus aranyfonál, amely végigvezeti a látogatókat az egész tárlaton.
Az Aranybánya után az az állomás következik, amely a pénz értékmérő szerepét mutatja be.
A látogatók itt saját maguk is megtapasztalhatják, milyen nehezen kezelhető helyzetek alakulnának ki, ha a mindennapi életünkben nem lennének jelen a fizetőeszközök.
Követve az aranyfonál útját, a második állomáson a pénz forgalmi eszköz funkciójával ismerkedhet meg a látogató. Ki gondolná, hogy valaha milyen értéke volt a kagylónak vagy a sónak? Sőt, volt, ahol csereeszközként gabonát vagy más terményt használtak. Ebben a teremben számos kihúzható fiókot, rejtett érdekességet lehet felfedezni, amelyek a fizetőeszközök formai megjelenésére, illetve a forma és a gyakorlati felhasználás kapcsolatára irányítják a figyelmet.
A harmadik csomópontban a pénz mint fizetési eszköz kerül fókuszba. A pénzügyi közvetítőrendszer megismerése során felvetődik a kérdés: mi történne, ha nem lennének bankok? A múzeum vendégei erre a kérdésre saját személyes tapasztalataikon keresztül kaphatnak választ. A negyedik terem a világpénzek kialakulására és működésére világít rá, s bemutatja, milyen szerepük van ezeknek a pénznemeknek a globális gazdaság működtetésében és fenntartásában.
Az ötödik állomás a pénz kincsképző funkcióját járja körbe, de ennek kapcsán rámutat arra is, hogy a társadalom számára az anyagi kincsek mellett más mércével mérjük a szellemi kincseket.
Részletes bemutatóval ismerkedhet meg például a magyar Nobel-díjasokról a múzeum látogatója, miközben megpróbálhat felemelni egy aranytömböt is, amelyben a jegybank az ország aranytartalékait tárolja.
Ezzel véget is ér a séta, kilépünk az ajtón, s megint szembefutunk a valósággal, amelyből azonban egy percre még kiránt egy kis, ember formájú robot, aki szóbeli kérésre viccet mesél. Sajnos kezet fogni nem lehet vele, pedig megpróbáltam volna, milyen egy mesterséges intelligenciával parolázni ott, amely igazi 21. századi múzeum, mégis minden az ember kiszolgálásáról és minél jobb informálásáról szól. Egyedi, sajátosan feledhetetlen közegben. Amit a hatalmas aula másik sarkában, a hangulatos teázó-kávézó mellett álló, sajátos Betlehem ellensúlyoz.
Hergár Eszter felhívta a figyelmet: „A Pénzmúzeum küldetése, hogy nagymértékben hozzájáruljon a hazai lakosság és a fiatal generációk pénzügyi tudatosságának, illetve a fizetőeszközök mindennapi használatának fejlesztéséhez. Ezt a célt szolgálja a múzeum állandó kiállítása, amelyet a múzeumba látogató iskolás csoportok számára magas színvonalú, pénzügyi témájú múzeumpedagógiai képzésekkel is kiegészítünk.”
Csak egy kis ízelítő a Pénzmúzeum múzeumpedagógia foglalkozásaiból:
Mindezen túl, akit érdekel, megnézheti az Aranyvonat című filmet is.
Ez nem iskola, hanem egy életformaA családi programok 2022 decemberében indultak az ugyanazon esztendő márciusában megnyílt Pénzmúzeumban. A családi kézműves foglalkozásokat és más programokat mind a tanítási szünetben, mind a tanítási időszakban hétvégente meghirdette az intézmény. Eddig ezekre a programokban 2466 látogató érkezett, hétköznap 26 alkalommal, hétvégén 42 alkalommal volt kézműves foglalkozás. 2023-ban már tíz foglalkozást kínáltak. Az eddigi eredmény: 266 foglalkozás, 3796 diák. Általában 2022-höz képest megduplázódott a kért múzeumpedagógiai foglalkozások száma – tájékoztatott kérésünkre a múzeum. A 2023–2024-es tanévben pedig elindult a Bőröndmúzeum elnevezésű program is. Ennek keretében a friss adatok szerint már csaknem 14 ezer diákhoz jutottak el az utazó „tárlatvezetők”. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.