Egyhangúlag szavazta meg az alapkamat csökkentését a Monetáris Tanács
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa novemberi ülésén az alapkamat 75 bázispontos csökkentéséről a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. A november 21-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 75 bázisponttal mérsékelték, az alapkamat így 11,50 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 12,50 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 10,50 százalékra csökkent.
A Monetáris Tanács tagjai egyöntetűen úgy vélték, hogy az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi az alapkamat csökkentését. A jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon dönt, kiemelt figyelmet fordítva a bejövő adatok, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulására.
Ugyanakkor hangsúlyozták: a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják.
2023 harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye már 0,9 százalékkal emelkedett.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország külső egyensúlyi pozíciója gyors és jelentős javulást mutat, és előretekintve a folyó fizetési mérleg egyenlege a korábban vártnál is nagyobb mértékben javulhat. A folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.
A tanácstagok általános értékelése szerint a magyar makrogazdasági fundamentumok javulása több területen is folytatódott. Változatlanul széles körben jellemző a hazai infláció jelentős csökkenése.
Több döntéshozó rámutatott, hogy októberben a korábban vártnál hamarabb került ismét egy számjegyű tartományba az infláció: a januári 25 százalék feletti csúcsérték óta mindössze 9 hónap telt el.
Kiemelték azt is, hogy az októberi inflációs és maginflációs adat a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében volt. A tanácstagok megítélése szerint az októberi inflációs adatok igazolják, hogy a szigorú és fegyelmezett monetáris politikának kulcsszerepe van a dezinflációs folyamatban, amihez a kormány piaci versenyt erősítő lépései, a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet is hozzájárul.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az infláció és a maginfláció csökkenése folytatódik. A decemberi infláció már 7 százalék körül alakulhat. A tanács egybehangzó véleménye szerint a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell.
Bár a nagyobb európai és amerikai elemzőházak még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy az Európai Központi Bank és a Federal Reserve milyen ütemben kezd majd hozzá a kamatcsökkentési ciklushoz, és mikor lesz az első kamatvágás, van egy régió, ahol szinte egyeznek a tőkepiaci szakértői vélemények. Ez történetesen a kelet-közép-európai térség, ahol a cseh, lengyel és magyar kamatpályát is szinte azonosan látják a 2024-re kitekintő elemzői összefoglalók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.