Kovács Árpád: elkerülhetetlen volt az idei hiánycél 5,2 százalékra módosítása

Ön 12 évig töltötte be a Költségvetési Tanács (KT) elnöki tisztét, előtte pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) első embere volt. Ha röviden összefoglalná: ez alatt a több mint két évtized alatt hová jutott el Magyarország gazdasága? Mennyiben változott a központi költségvetések lényege?

A rendszer-változás első küzdelmes évtizedének végén, 1997-ben választottak meg az ÁSZ elnökének, az 1998–2002 közti időszakot az államadósság csökkenése, a gazdaság felívelése jellemezte, aztán – saját hibáinkból – egy rendkívül nehéz, az államcsődközeli helyzethez vezető időszak következett. Az ennek korrekcióját hozó, küzdelmes évek után, 2012-től már a Költségvetési Tanács elnökeként, a gazdaság dinamikus fejlődését hozó, emelkedő években dolgozhattam. A 2020-ig tartó sikeres időszak eredményei a magunk erejét bizonyították. Emellett képesek voltunk a világ és az európai gazdaság kedvező tendenciáit is a javunkra fordítani. Azóta a Covid-járvány és a szomszédunkban zajló háború hozta nehéz években élünk. 

A 2023-as év gyengén sikerült, az igen magas inflációs terhekkel küzdő első fele után a második fél év már alapot adott a jövő évi GDP-növekedéshez. Bár összességében a búcsúzó évre a technikai recesszió időszakaként fogunk visszaemlékezni, hozzátehetjük azonban, megőriztük az esélyét annak, hogy 2024-től ismét jobb legyen a helyzet, visszatérjen a mindenki számára érzékelhető növekedés. Mindennek tükörképe a költségvetés alakulásában is megjelent, hiszen az rólunk, a sikereinkről és a nehézségeinkről szól. Törekvéseink és erényeink, egyúttal a gyengeségeink tekintenek belőle vissza ránk. Az alapot mindehhez azonban a társadalmi teljesítmény, a GDP nagysága adja. 

Természetesen az egyes költségvetések jól tükrözik a kormányzás küldetésfelfogását, céljait és külső alkalmazkodási kényszereit is, értékőrzését és alkalmazkodása rugalmasságát. Ma a társadalom szociális védelme, a külső, nagy terhet jelentő gazdasági hatások kivédése, a növekedés megtartásának célrendszere érvényesül, és sajnos, újabban a háborús környezet hozta védelmi és biztonsági kiadások növekedése is szükségszerűség.

Az idei, eredeti költségvetési hiánycélt módosította a kormány. Hogy ítéli meg, reálisan tartható a jövő évi deficitcél? Hogyan alakulhat az államadósság idén és jövőre?

A visszaeső fogyasztás az adóbevételek területén komoly kiesést jelentett, és az európai forrásbeáramlás beszűkülése miatt a hitelfelvételek az adósságszolgálat erőteljes növekedését hozták. Elkerülhetetlen volt az idei hiánycél 5,2 százalékra módosítása, és lehet, hogy végül a költségvetési hiány ennél is nagyobb, a GDP 6 százaléka körül alakul. Ugyanakkor korainak tartom a jövő évi deficitcél teljesüléséről vagy nem teljesüléséről beszélni, azonban az ideinél mindenképpen kisebb mértéket várok.

A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a vezető elemzők is úgy vélik: 2024-ben a magyar gazdaság újból elindul a növekedési pályán. Mire lehet hazánkban alapozni a gazdasági bővülést, ön szerint mennyi lehet a növekedés mértéke?

A 3–3,5 százalékosra várt, a társadalom számára is érzékelhető mértékű GDP-növekményt a társadalmi fogyasztás erősödése, a beruházások termőre fordulása, az energiafelhasználásban az alkalmazkodási folyamatok előrehaladása és a növekedés szerkezetének kedvező alakulása alapozza meg. Végre előbbre kell lépnünk a munka hatékonyságában, a támogatások következetes feltételhez rendelésében. Ugyanakkor nem csak rajtunk múlik ezekben az években, hogy mire jutunk. Nehéz elfogadni, hogy az együttműködést a világban felváltotta a szembenállás, ami a tolerancia elvesztését is jelenti. Fel kell készülnünk arra is, hogy körülöttünk igen sok, és sajnos növekvő a bizonytalanság. Példaként a világpiaci energiaárakat említem, amelyek most éppen csökkennek. Alakulásuk idén igencsak jót tett a múlt évben még elszomorító, ikerdeficitet hozó külkereskedelmi mérleg javulásának. De (!), ki tudja mit hoz a jövő, az orosz–ukrán háború és az amúgy is sok bizonytalansággal terhelt Közel-Keleten mostanában kirobbant, súlyos konfliktus.

Milyen pályát futhat be a forint-euró árfolyam 2024 végéig?

Nem szívesen mondok számokat.

de eszembe jut, hogy két éve egy svájci gazdasági elemző írását olvastam, aki 2023-ra is már 400 forint-euró árfolyamot vizionált. Ezzel szemben jól érzékelhető a forint árfolyamának stabilizálódása, ami a hitelminősítők véleményében is tükröződik. Természetesen, mint mindennek, ennek is megvolt azonban a maga ára. Ezzel volt kapcsolatban, hogy még a karácsony előtti napokban és a jövő év első napjaiban is – az utóbbi alkalommal a következő évek várható gazdasági-államháztartási folyamataira kitekintve – ülést tart a Költségvetési Tanács. Ezekre a tanácskozási alkalmakra a folyamatos, harmonikus feladatátvétel érdekében már a Költségvetési Tanács új elnöke is meghívást kap.

Végül egy személyes kérdés: a Költségvetési Tanács elnöksége után mivel foglalkozik majd a nyugdíjas éveiben?

Nem készülök nyugdíjas évekre, hiszen annyi minden, örömet és munkát jelentő dolgom van továbbra is.

Magam is tanulok tőlük, egy új világot segítenek megismerni. Emellett több nagyszerű társadalmi szervezetnél, alapítványnál van lehetőségem segíteni, tenni a dolgomat, és hát ott van az esedékes könyvírás, a cikkek. Nem utolsósorban pedig igyekeznem kell, hogy végre jobban számíthasson rám a mindig biztos hátteret adó, elkötelezettségeimet megértő feleségem, családom is. Van mit törlesztenem nekik.