MNB: a biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra
A hazai biztosítóknak fel kell készülniük az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosítására, kezelésére, illetve az üzleti tevékenységük során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésére – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán bemutatott ajánlásában.
Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is.
Intézményi befektetőként a biztosítók – például az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni. A szektornak az akut fizikai kockázatokra is kell felkészülnie – például viharokra, áradásokra, tüzekre – és krónikus esetekre – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – , akár saját biztosítási szerződései kapcsán. A stratégiát, üzleti modellt érintően átállási kockázatot jelentenek a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politikaszabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.
Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat.
A jegybank ajánlja, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.
A jegybank elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – például szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.
A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé.
Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.
Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.