A gazdaságpolitika előtt álló kihívás széles köréről árulta el véleményét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.
A tárcavezető kifejtette, hogy a kormány magasabb inflációval számol a jegybanknál, ám, hogy melyiküknek lesz igaza, azt két tényező fogja eldönteni. Ez a kamatpálya és a bérek alakulása nemzetgazdasági szinten . A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése már ismert, így ha a nemzetgazdaság egészében 10-12 százalékkal nőnek a fizetések az infláció 5-6 százalék lehet jövőre, míg egy számjegyű béremelkedés esetén az 4-5 százalékig mérséklődhet.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a reálbérek 4-5 százalékos emelkedéséhez már csak azért is vissza kell térni, mert a fogyasztás növekedése indíthatja be a gazdaság fellendülését. Kifejtette, hogy visszatért a magas nyomású gazdaság, a munkaerőpiac kifeszített, már nincs jelentős munkaerőtöbblet. Azonban a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni a magasabb béreket, ezért örvendetes, hogy elindult a konszolidáció a kevésbé hatékony iparágakban. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, ahol a felvásárlások jelentős méretgazdaságossági előnyöket hozhatnak.
A beruházások visszaesése kapcsán Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az leginkább a belföldi fogyasztáson alapuló szegmensekben volt érzékelhető. Azonban a reálbérek emelkedésével visszaépülő fogyasztás a beruházásokat is visszarendezi majd. Fékezőerőt jelent az állami beruházások hiánya is, ám ez más oldalról a költségvetés takarékosságát bizonyítja.
A gazdaságfejlesztési miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az állami infrastrukturális beruházásokra nagy szükség van és a kormány most azt vizsgálja, hogy azok milyen forrásokból valósíthatók meg. Azonban a beruházásokat a fogyasztás fogja visszahúzni, ezért kell helyreállítani a reálbérek emelkedését. A tárcavezető szerint az 2024-ben már 6 százalékos erősödésnél fog járni, ám az emberek közben túlságosan óvatosak lettek,
a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta a duplájára, 10-12 százalékra nőtt. Ennek okai a magas infláció, a gazdasági lassulástól való félelem és a magas hozamok.
A jegybanknak üzenve Nagy Márton elmondta, hogy az küklopszüzemmódban működik és csak az inflációt figyeli. Azonban az egy számjegyű tartományban a miniszter szerint már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között, mert ott az infláció már árt a növekedésnek. Hozzátette, hogy most a bizalmat kell helyreállítani, akár annak az árán is, hogy egy kicsivel később érjük el az inflációs sávot.
Az uniós pénzek kapcsán pedig arról beszélt, hogy idén a magyar gazdaság bebizonyította, hogy azok nélkül is képes megőrizni a stabilitását, noha az országot az energiaválság is sújtotta. Véleménye szerint jövőre akkor is nálunk fog a leggyorsabban nőni a GDP, ha nincs uniós forrás, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.
Szólva az ipari energiaárakról bejelentette a rendszerhasználati díjak több mint 10 eurós csökkentését, valamint az árak felülvizsgálatát júniusban. Ez ugyanis Nagy Márton szerint versenyképességi kérdés. Elmondta azt is, hogy az energiatárolás is hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, sőt a jövő a tárolásé.
A tárcavezető szerint bár elértük a teljes foglalkoztatottságot, van még tartalék, az aktivitási rátát ugyanis még mindig lehet növelni, ám ehhez a munkára rakodó terheket csökkenteni kell. Jelenleg a magyar adóék ugyanis 42 százalék, szemben a 39 százalékos uniós átlaggal.
A fejlesztési pénzek még célzottabb elköltésén alapul a növekedési stratégia, aminek a pillérei a zöldenergia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás, töltőhálózat), a logisztika, az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és az autóipar.
Elmondta azt is, hogy meg kell találni az egyensúly és a növekedés között azt a mixet, ahol a kettő kéz a kézben jár. A jövő évi hiánycélról szólva elmondta, hogy az 2,9 százalék, de csak a következő év elején lehet majd látni a kockázatokat vagy azt, hogy elkezdődött-e a helyreállás. Az idei, 5,2 százalékra tervezett hiánycél után azonban lehetséges, hogy egy ekkora hiánycsökkentés túlságosan visszafogná a gazdaságot, ráadásul a koronavírus miatt felfüggesztett deficittel kapcsolatos uniós szabályokat sem állították még vissza.
A budapesti repülőtér felvásárlása kapcsán pedig elárulta, hogy jól haladnak, ám ez egy nagyságrenddel nagyobb tranzakció mint a Vodafone felvásárlása volt. Ennek ellenére szeretnék még idén aláírni az adásvételt. A reptér megvételének hasznáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy a repterek jelentős része állami tulajdonban van, azok ugyanis stratégiai eszközök. A létesítmény üzemeltetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.