A természettudományos területeket választó nőkben van minden reményünk – a potenciál legalábbis hatalmas a nőkben, akik közül minél többeket szeretne a kormányzat a felsőoktatásban, majd a munkaerőpiacon is egyelőre még férfiasnak tartott szakirányokba terelni. Ezáltal teljesülhet a nagy vágy, hogy Magyarország a világ 25 legjobb innovátora közé kerüljön, Európán belül pedig a top 10-be. De vannak akadályok az úton.
Még a tavasz elején, a felsőoktatási felvételi elemzésekor jegyezte meg Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy fellendült az MTMI (műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai) és az agrár-, orvosi, pedagógus és államtudományokkal kiegészített MTMI+ részaránya is a jelentkezések között. Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár hozzátette: 2030-ra az Európai Unió tíz legjobb innovátora közé szeretnénk kerülni, ehhez pedig volna két kritérium.
Minden második felsőoktatásban részt vevő hallgatónk az MTMI-területen tanuljon, és itt növeljük a nők jelenleg 25 százalékos arányát
– közölte Hankó Balázs, amikor a Women in Technology országos pályaorientációs programsorozat zárórendezvényén adott elő.
A Huawei támogatásával tavaly októberben indult edukációs program célja az volt, hogy lebontsa a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat, és vonzóvá tegye a nők számára az IT- és mérnökszakmákat.
Ez nem kis feladat.
A Women in Tech eseményen elhangzott az is, hogy ugyan felerészben a nők a digitális eszközök felhasználói, ezek fejlesztésében szinte alig vesznek részt. Magyarországon az informatikusok közül csak minden tizedik nő, miközben sok olyan pozíció van, amely kiváló lehetőségeket nyújtana számukra is.
Erre csatlakozott rá később a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Bódis László, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Bosch közös oktató-kutató központjának átadásán megjegyezte: a szabadalmak terén Európa középmezőnyében állunk, és ahhoz, hogy általánosságban közelíthessünk az OECD-átlaghoz, a doktori képzés jelenlegi 2700-as létszámát 3400 közelébe kéne emelni, az MTMI-terület 30 százalékos hányadát pedig 42 százalékosra.
A gondok pedig nemcsak a számokban mutatkoznak meg, hanem a megkövült szokásokban és elképzelésekben is, ami a nőket illeti.
A CETIN Hungary Zrt. 1258 fős reprezentatív közvélemény-kutatása ugyanis arra jutott, hogy napjainkban is erősek a nemi sztereotípiák, ezáltal a nők hátrányos helyzetből indulnak a természettudományos munkaterületeken. Ezért is tértek el a vélemények abban, hogy az MTMI-pályára lépéskor mennyire számítanak az alábbiakra a férfiak és nők:
Azonos értékeket találtak viszont az elhelyezkedési esélyeknél (27 százalék), a társadalmi hasznosságánál (19 százalék) és a gyors karrierlehetőségnél (18 százalék).
A dolgozat kitért arra, hogy „az MTMI-szektorban végzett munkát a nők számára leginkább a home office lehetősége és a rugalmasság miatt tartják előnyösnek” (48 százalék), mivel ez családbarát megoldásnak számít, ezáltal jobban illeszthető a gyermekvállalási tervekhez.
Érezhetően kisebb lelkesedéssel találták valósnak, hogy MTMI-szakmákban a nők is befuthatnak olyan pályát, mint a férfiak (40 százalék), illetve, hogy kereshetnek ugyanannyi pénzt is (34 százalék).
Összesített átlagban a válaszadók 41 százaléka vélte úgy: a nők előtti legnagyobb akadály, hogy kevésbé ismerik el a munkájukat, ezáltal nehezebben is haladnak előre – erre a férfiak harmada, a nők fele mondta, hogy így van.
Ott is van eltérés a nemek válaszai között, hogy a férfiak miként fogadják a női munkatársakat. A nők 39 százaléka szerint nem fogadják el őket egyenlőként, ám ezzel csak a férfi válaszolók 27 százaléka értett egyet. A válaszadók harmadának végkövetkeztetése, hogy a nők nehezebben érvényesülnek a férfiak között, nehezebb a felfelé lépdelésük is, ezért kevesebben is választják maguknak az MTMI-szakmákat.
Mindezen negatív hatásokkal szemben próbálkozik a Cetin és próbálkozott már a Microsoft is.
A Microsoft a Women4Cyber Alapítvánnyal fogott össze egy oktatási program keretében, a Cetin partnere pedig a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE), amely Szabad a pálya projektje arról szól, hogy lebontsák a nemi sztereotípiákat, és semlegesítsék a pályaválasztásra gyakorol hatásukat. A hivatalos megfogalmazás szerint a lényeg:
több fiatal lány válasszon szakmát a természettudományi, mérnöki vagy információtechnológia területekről, és ha ez már megtörtént, akkor megkapja a megfelelő támogatást, a munkájáért járó elismerést.
Ezt oly módon igyekeznek elérni, hogy közelebb hozzák a lányok számára „a munka világát, elsősorban a mérnöki, informatikai és természettudományokhoz kapcsolódó szakterületeket, és megmutassák, hogy ennek az alkotói, fejlesztői világnak a lányok is részesei lehetnek”.
A STEMpowered by CETIN projekt ösztönözni szeretné a nők karrierépítését a műszaki, technológiai szakmában, ami nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából fontos, a remények szerint hozzájárul a kiegyensúlyozottabb működéshez, így gazdasági előnnyel is jár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.