BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább élhetnek a súlyos tüdőrákosok Magyarországon

Megduplázták a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit a modern terápiák, a későn diagnosztizált, áttétes daganatos betegek életét is meghosszabbíthatják az immunonkológiai kezelések. A magyar állam által teljeskörűen támogatott kezelést minden daganatos beteg megkaphatja, akinek állapota ezt lehetővé teszi, így a magyar betegek túlélési esélyei megegyeznek egy kanadai vagy nyugat-európai betegével – derül ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD Pharma Hungary Kft. legfrissebb közös kutatásából.

Világviszonylatban a tüdőrák a vezető daganatos halálok a nők és a férfiak körében is, jellemzően azért, mert a betegek kétharmadát előrehaladott stádiumban ismerik fel, de a modern terápiák, mindenekelőtt az immár első körben alkalmazott immunonkológiai kezelések áttörést hoztak a gyógyításban.

Young,Caucasian,Man,Standing,Against,Wall,While,Doctor,Using,X-ray
A tüdőrákosok kétharmadát későn diagnosztizálják, ezért sok a súlyos beteg.
Fotó: Shutterstock

Biztató eredményekről számolt be a tüdőrákos betegek kezelésében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Pharma Hungary Kft. (MSD) legfrissebb közös kutatását összegezve mai budapesti tájékoztatóján Kiss Zoltán (MSD), a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense, és Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője.

Mint elhangzott, az immunonkológiai terápiának köszönhetően

egy évtized alatt duplájára, 14,4 százalékról 28,6 százalékra nőtt a későn diagnosztizált, modern terápiával kezelt tüdőrákos, adenokarcinómás betegek hároméves túlélési esélye. 

Magyarországon 65 év a tüdőrákban megbetegedők átlagéletkora, évente mintegy 10 ezer új beteget és 8,5-9 ezer halálozást regisztrálnak. 

A 2017 óta Magyarországon is alkalmazott, 2019 óta első vonalban elérhető immunonkológiai kezelés nagy áttörést hozott, amiről hivatalos, komplex kutatási adatok tanúskodnak.

Még mindig sok a diagnosztizálatlan beteg

Hazánk egyik legfontosabb népegészségügyi kihívása a tüdőrák, amelynek a kezeléséhez az ellátórendszer megfelelő, az orvosok szaktudása is nemzetközi szintű, de sok beteget későn vagy sosem diagnosztizálnak, ezért nincs esélye a gyógyulásra.

Az immunonkológiai kezelés bevezetése előtt a későn, súlyos állapotban, jellemzően áttétes daganatokkal diagnosztizált betegeket nagyon nehéz volt a rendkívül rövid, kemoterápiával is átlagosan 11 hónapos életkilátásokról tájékoztatni. A modern diagnosztika és terápiák megjelenése azonban egyre kedvezőbb életkilátásokat és egyre jobb életminőséget biztosít még a későn felfedezett betegségek esetében is.

Az időben, korai stádiumban felismert betegeknél műtéti és kombinált terápiákkal a teljes gyógyulást is el lehet elérni, 

a késői stádiumban diagnosztizáltaknál pedig krónikus betegséggé szelídíthető a tüdőrák a fejlett diagnosztikával és kezelésekkel 

– összegezték az áttörést jelentő immunterápia hatásosságát a kutatók.

Magyarország nem ráknagyhatalom, hanem egészségügyiadatbázis-nagyhatalom,

ahol centralizáltan, hosszú időre szólóan, az egész országra kiterjedő, törvényesen kutatható adatokkal lehet feltárni és követni a betegutakat és eredményességi mutatókat – mondta Kiss Zoltán. Az immunonkológiai terápia bevezetése előtti és utáni időszakot is feltáró, 2011-től végzett kutatás ezen az egészségügyi adatvagyonon alapul.

Az immunonkológiai kezelés

A modern kezelés lényege, hogy a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket.

Egyértelművé vált, hogy nagymértékben javult e nagyon sérülékeny betegcsoport túlélési esélye. Ma már egy kanadai és egy magyar, későn felismert tüdőrákos beteg ugyanolyan eséllyel élheti meg a diagnózistól számított harmadik év végét, vagyis

a magyar szakellátás, ha ilyen kezelésre kerülhet, ugyanolyan jó, mint a nyugati országokban

– mondta Kiss Zoltán, a kutatást végző munkacsoport vezetője.

2021-re a magyarországi tüdőrákos betegek több mint harmadának elérhetővé vált az immunonkológiai kezelés,

az új terápiákhoz való hozzáférés javulásával megnövekedett a betegek túlélési esélye. A modern terápiában minden olyan beteg részesülhet, akinek állapota és kísérő betegségei ezt lehetővé teszik, a kezelést teljes mértékben és minden beteg számára finanszírozza az állam a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő, a NEAK által.

Az immunonkológiai kezelést az érintett, súlyosbeteg-populáció egyharmadánál tudták alkalmazni a vizsgálati időszakban, ami az egész vizsgált tüdőrákos populáció túlélési esélyeit javította. 

Pulmonologist,Looking,At,Lung,X-ray,Prescribing,Treatment,To,Patient,,Healthcare
Már mérhető a dohányzásellenes kampányok hatása, csökkenni kezdett a tüdőrák előfordulása. 
Fotó: Shutterstock

További igazi nagy áttörést a mortalitás csökkentésében a prevenció, a dohányzás csökkentése, a légszennyezés, a környezeti tényezők javulása, az alacsony dózisú CT-vizsgálat bevezetése jelenthet. A HeLP3.2 nevű vizsgálatsorozat eredményeit nemzetközi tudományos fórumokon is publikálták, hiszen hitelesen tükrözi a modern kezelések rendkívüli hatásosságát.

A prevenció jelentőségéről Kiss Zoltán elmondta, hogy a dohányzásellenes kampányok hatása már mérhető, csökkenni kezdett a tüdőrák előfordulása 2 százalékkal a teljes népesség, és 3 százalékkal a férfiak körében. Megállt a korábbi évtizedek női betegszámának emelkedése is, a nagyon hosszú távú prevenciós programok fontosak, a dohányzáshoz kapcsolódó hatása más daganatok statisztikájának javulásában is látszik már.

Túlélés években

A kutatás szerint azoknak a betegeknek a hároméves túlélési esélye, akiknek a tüdőrákos megbetegedését 2011-ben és 2012-ben a késői szakaszban (az úgynevezett IIIB vagy IV. stádiumban) diagnosztizálták, 14,5 százalékos volt. Vagyis 

tízből kevesebb mint ketten éltek még legalább három évig a diagnózis felállítása után az adenokarcinómás betegek részére akkoriban elérhető kezelések alkalmazása mellett.

A 2017 és 2018 között diagnosztizált, késői stádiumú, adenokarcinómás alcsoportba tartozó tüdőrákos betegek túlélési esélye nagymértékben megnövekedett, 22,5 százalék lett, amikor a modern immunonkológiai kezelés már másodvonalban elérhetővé vált, és 2019-ben, amikor már elsőként választható készítménnyé tette a NEAK, meghaladta a 28 százalékot is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.