Véget ért a trappista árcsökkenése, ismét emelkedik a tej ára

Javult novemberben a Magyarországon lefejt nyerstej beltartalma, az egy kilogrammra vetített országos termelői átlagár pedig 159,56 forint volt – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez 1,8 százalékos áremelkedést jelent az októberihez képest, de 25 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától, a 2023. januári rekordárnál pedig 29 százalékkal alacsonyabb. Az Európai Unió átlagában novemberben 20 százalékos volt a nyerstej felvásárlási árának az éves alapon mért csökkenése. Az októberihez képest 2 százalékkal csökkent ugyanakkor a Magyarországon felvásárolt nyerstej mennyisége, míg a 2022. novemberinél 2 százalékkal volt több.

A Tej Terméktanács ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 

Ezzel az első tizenegy hónapban a felvásárolt tej mennyisége 3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a kivitel pedig 10 százalékkal nőtt. A nyerstej exportára kilogrammonként 177,76 forint volt idén novemberben, ami 2 százalékkal magasabb az előző havinál, de a 2022 novemberi árnál 20 százalékkal alacsonyabb, miközben a belföldi árat 11 százalékkal haladta meg. 

A tejek és a tejtermékek feldolgozói átadási árai eközben termékenként eltérően mozogtak, csakúgy, mint a fogyasztói árak. Az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej feldolgozói értékesítési ára például 5, a trappista sajté és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-teje pedig egyaránt 3 százalékkal nőtt, míg a tejföl és a gyümölcsös joghurt átadási ára 1, az adagolt vajé pedig 3 százalékkal csökkent. A KSH adatai szerint a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL-tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl fogyasztói ára nőtt 2-2 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL-tejé és a 20 százalék zsírtartalmú tejfölé egyaránt stagnált. Csökkent ugyanakkor a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej fogyasztói ára, ez a termék 1 százalékkal lett olcsóbb, az adagolt vaj ára pedig 7 százalékkal mérséklődött az előző havihoz képest. Véget érni látszik a trappista sajt év eleje óta tartó árcsökkenése, novemberben már 3,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói ára.

A terméktanács piaci összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2035-ig szóló középtávú előrejelzése szerint az elkövetkező években is a fenntarthatósági szempontok fogják a tejtermelést alakítani. A szigorúbb környezetvédelmi elvárások hatására a tejelő tehénállományban a 2013–2023-as időszak átlagos csökkenésénél nagyobb mértékű, évente 1,1 százalékos fogyás várható 2023 és 2035 között. A hozamnövekedés mértéke lassul, a jelenlegi 7710 kilóról 2035-re 0,9 százalékos évenkénti javulással – szemben az előző évtized évi 1,8 százalékos növekedésével – 8524 kilóra emelkedhet a tehenenkénti átlag tejhozam. 

Mindezek hatására az uniós tejtermelés átlagosan évente 0,2 százalékkal csökkenhet 2035-ig. A fogyasztói preferenciák változása, a globális versenyképesség és a feldolgozói költségek növekedése eközben a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása felé fordítja a feldolgozóipart. 

A sovány tejpor termelése kis mértékben emelkedik, míg a vajgyártás stabil marad. Tovább nő a tejszín előállítása, a joghurtnál pedig megáll az elmúlt évtizedben tapasztalt visszaesés, miközben a fogyasztói tejnél még erősebben folytatódik a csökkenés. 

Az egy főre jutó tejtermékfogyasztás uniós szintje a 2021–2023. években elért relatív magas szinten marad, 2035-re csupán 0,1 százalékos évenkénti mérséklődés várható. A fogyasztói tej fogyasztása tovább csökken (7,2 kilogramm/fő 2023–2035 között), míg az életmódbeli változások és az egészséggel kapcsolatos követelmények hatására az új, innovatív friss tejtermékeknél növekedés várható. A sajtfogyasztás tovább fog emelkedni, a növekedés üteme azonban az előző tíz évhez képest alacsonyabbá válik, évente 0,3 százalékos lesz. Eközben a vaj fogyasztása stabil marad, habár a verseny erősödik más zsírokkal, például az olivaolajjal szemben.