késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az új csúcsminiszter szerint a lakosság alábbhagyhat az óvatossággal, infláció terén újra a jegybanknál a labda
A magyar gazdaság elmúlt évéről és főként az idei terveiről írt szinte programalkotó vezércikket az Indexre Nagy Márton, aki januártól már nemzetgazdasági miniszter. Szerinte az idei év ismét a növekedés jegyében telhet, boldogabb és sikeresebb lesz a tavalyinál miután tavaly sikerült az inflációs rémet leküzdeni, úgy, hogy közben a magyar gazdaság alapszövete nem sérült.
Nagy Márton szerint ugyanis a tervezett 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye. Azonban ennek eléréséhez a kormány további cselekvésére is szükség van, ami főként három fontos területet érint.
A lakossági fogyasztás helyreállítása
A lakossági fogyasztás helyreállását segíti a reálbérek várható idei növekedése, ám a tárcavezető szerint szükség van arra is, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. A lakosság kezében lévő pénzügyi vagyon is ismét a fogyasztást segítheti, hiszen annak mértéke meghaladja a régiós társainkét.
A fogyasztás felpörgését segítheti az is, ha a lakosság többet fordít jövedelméből a fogyasztásra, a megtakarítások kárára.
A megtakarítási ráta ugyanis az elmúlt évben közel duplájára, 10 százalék fölötti szintre emelkedett, ám a túlzott óvatosság már rövid távon is kikezdte a reálgazdasági alapokat, elsorvasztva a keresleten keresztül a kínálatot is – érvel Nagy Márton, aki szerint elengedhetetlen a hazai kereslet helyreállítása után a belföldre termelő hazai gazdaság talpra állítása is.
A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállítása
A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyan a magyar gazdaság alapszövete a válság ellenére sem sérült, az továbbra is export- és beruházásalapú maradt, azonban fény derült az ipar szerkezetének a kettősségére, ezért különösen fontos a belpiacra termelő ágazatok termelésének helyreállítása.
Az exportorientált ágazatok ugyanis a válság idején is növekedésre voltak képesek, ám a belső keresletre alapozó vállalkozások működése akadozott, számos ágazat esett vissza. Ezért az egyik legnagyobb feladat idén ezen vállalatok termelésének helyreállítása lehet.
A beruházások terén is észlelhető a kettősség, ugyanis a 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk, miközben az exportra termelő feldolgozóipar még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített. Nagy Márton szerint a beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb, ezért cél, hogy a beruházások továbbra is meghaladják a GDP 25 százalékát. A tárcavezető arra is felhívja a figyelmet, hogy
az állam Magyarországon a tapasztalat szerint nem kiszorítja (crowding out) és még csak nem is helyettesíti a magánszektor beruházásait, hanem sokkal inkább eredményesen ösztönzi befektetésre a vállalatokat, ezzel is bevonzva (crowding in) így a magánberuházásokat.
A beruházások tavalyi visszaesését elsősorban a kormányzati és háztartási beruházások csökkenése okozta, amit azonban az uniós pénzek érkezése, illetve a januártól elinduló csok plusz, valamint a megemelkedő falusi csok és a babaváró hitelösszegek segíthetnek.
A vállalati szektorban az exportpiacokra termelő cégek beruházásaival és termelésével nem lesz probléma, sőt azok a következő években indulnak igazán növekedésnek, azonban a belgazdaság erősítésében új fokozatra kell kapcsolni, amihez négy lépést tervez a kormány.
- A Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről már döntött a kormány, 2024-ben is folytatódhat minden idők egyik legsikeresebb kormányzati hitelprogramja.
- A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával (további 200 milliárd forintos keret biztosításával) összességében már 1200 milliárd forintot különített el a kormány a gazdaság számára.
- Emellett a magyar vállalkozások megerősítése érdekében indított Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszege közel hatszorosára emelkedett.
- Mindezen túl egy új hitelprogramot is meg kell hirdetni, aminek alapját az uniós kohéziós források jelenthetik, amikből 10,2 milliárd érkezhet vissza a magyar gazdaságba. A GINOP Plusz alapok egy jelentős része tehát a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.
A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése
A beruházások növekedése azonban szükségessé teszi a foglalkoztatottság további növekedését. Noha Magyarországon ma rekordszámú, 4,75 millió munkavállaló dolgozik, mindenki tud dolgozni, aki akar, az új beruházások megvalósításához és a növekedés fokozásához további munkaerőre is szükség van.
Nagy Márton amellett érvel, hogy a rekordfoglalkoztatottság ellenére továbbra is van még belső munkaerő-tartalék, a 15–64 évesek körében látható 78 százalékos foglalkoztatottság ugyanis akár 85 százalékosra is növelhető. Ennek érdekében új munkapiaci programmal egészíti ki a kormány az uniós hitelprogramot, ami egyszerre erősíti a növekedés mind a három fogaskerekét, így az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP Plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozza elő a kormány.
Nagy Márton: Az uniós források végesek, azonban külföldi működő tőke mindig van, és lesz isA nemzetgazdasági miniszter nemcsak vezércikkben, de egy, a Demokratának adott interjúban is kifejtette az idei évről szóló várakozásait, mely szerint a növekedés mértéke 4 százalék körül lehet, míg az infláció 5-6 százalék körül alakulhat. Azonban Nagy Márton szerint miután az inflációt sikerült egy számjegyűre szorítani, azzal már jegybanknak van dolga, a kormány feladata most már a növekedés helyreállítása. Ezt a fogyasztás és a beruházások élénkítésével képzeli el a kormány, aminek fontos tényezője lesz a magánberuházások ösztönzése, de az energiaárak további mérséklődése is kulcsszerepet kaphat. Nagy Márton kijelentette, hogy az idén több mint tíz euróval tudják a szabályozói árakon keresztül lejjebb vinni az áram- és gázköltségeket, de a beruházások élénkítését adópolitikai eszközökkel is segítik majd. Hosszú távú célként a versenyképesség biztosítását nevezte meg a miniszter, aki szerint ehhez a független energiarendszer kiépítésére és a foglalkoztatottság növelésére van szükség. „Ha nincs szabad magyar munkaerő-kapacitás, akkor és csak akkor jöhetnek szóba a vendégmunkások” – húzta alá, megemlítve: ezért a vendégmunkások alkalmazásának szigorítását tervezi a kormány. Nagy Márton további versenyképességet javító intézkedéseket is megnevezett, mint az infrastrukturális fejlesztéseket, a vasúti és a vízi közlekedés, illetve az úthálózatok fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy uniós pénz addig van, amíg el nem éri az ország az uniós fejlettség 90 százalékát. Ezzel szemben azonban külföldi működő tőke mindig van, amik ráadásul technológiai transzfereket is hoznak magukkal, szemben az uniós forrásokkal. „Ha el tudjuk érni, hogy működő tőke áramoljon hazánkba, és újra és újra befektessék, akkor a beruházások önmagukat termelik újra” – magyarázta Nagy Márton, aki szerint csak arra kell figyelni, hogy a multiplikációs hatás megmaradjon, aminek feltétele a kutatás-fejlesztés eredményes működése, például egyetemekkel közösen létrehozott cégekben. Kifejtette azt is, hogy miként Kína és az Egyesült Államok teszi, úgy az Európai Uniónak is érdemes lenne a költségvetési hiány növekedése árán is támogatásokkal javítani saját versenyképességét, persze anélkül, hogy belemennénk az úgynevezett költségvetési alkoholizmusba. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.