Egész Európában példátlan, amire a magyar kormány készül

A 2024-es év talán legfontosabb gazdasági kérdése, hogy mekkora GDP-növekedés lesz Magyarországon. A bővülésre ki van éhezve az ország, 2023 ugyanis jó esetben is csak stagnálást hozott, rossz esetben enyhe recessziót, vagyis csökkenést.

Az idén viszont egyértelműen növekedést vár mindenki, igaz, a különböző prognózisok érzékelhető szórást mutatnak. A kezdőlökést a legutóbbi GDP-adat adta meg: Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében a kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest ugyan 0,3 százalékkal csökkent, de negyedéves bázison már 0,9 százalékkal emelkedett. Ami egyúttal azt jelentette, hogy egy év után véget ért a gazdasági kibocsátás esése.

Jobban nőtt a gazdaság Magyarországon, mint bárhol Európában

De az is megállapítható volt, hogy nem pusztán sikerült, hanem jól sikerült kievickélni a recesszióból. Hiszen a negyedéves alapú hazai növekedés az uniós átlagot (plusz 0,1 százalék) érdemben meghaladta. Igaz, az éves volumenváltozás elmaradt tőle (itt az uniós adat az első becslés szerint plusz 0,1 százalék volt).

Mindenesetre a kormányzat már akkor felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható az Európai Unióban. A negyedéves alapú adatok szerint 

• az ír (mínusz 1,8 százalék), 
• az osztrák (mínusz 0,6 százalék), 
• a cseh (mínusz 0,3 százalék), 
• az észt (mínusz 0,2 százalék), 
• a portugál (mínusz 0,2 százalék), 
• a német (mínusz 0,1 százalék), 
• a litván (mínusz 0,1 százalék), 
• a francia (plusz 0,1 százalék), 
• a spanyol (plusz 0,3 százalék), 
• a belga (plusz 0,5 százalék) 
• és a lett (plusz 0,6 százalék) 

gazdaság teljesítménye is látványosan mögötte maradt a magyarországinak. Ha pedig minden igaz, ez a különbség és a magyar előny 2024 egészében is megmarad.

Mekkora lesz a magyar gazdaság növekedése 2024-ben?

A kabinet természetesen kitette az asztalra a számait, és 

Az előbbi Varga Mihály pénzügyminiszter, az utóbbi Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígérete. Akármelyik is lesz közelebb a valósághoz, ezek az eredmények mindenképp markáns gazdasági növekedést jelentenének. De ahhoz, hogy ennek a tényleges súlyát is érzékelni lehessen, érdemes kitekintést tenni, milyen vállalások születtek Európában az egyes országokban a 2024-es gazdasági növekedésről. Ennek érdekében lapunk összeszedte a legfrissebb decemberi–januári – igaz, nem minden esetben kormányzati – prognózisokat, hogy melyik EU-s országban milyenek a kilátások.  

Mekkora lehet a gazdasági növekedés a régiós országokban 2024-ben?

Érdemes először a régiós számoknak utánanézni. Már csak a speciális és egyben rendkívül drámai helyzete miatt is érdemes 

1. a sort Ukrajnával kezdeni. Az immáron második éve az orosz invázió által sújtott országban erre az évre 3 százalékos növekedést jósolnak. Ez ne tévesszen meg senkit, nagyrészt a külföldi támogatásoknak tudható be.
2. Következzen Románia, ahol a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
3. Bulgáriában ezzel majdnem megegyező, 3,3 százalékos az előrejelzés. 
4. Szerbia még nem uniós tag, de mégiscsak fontos régiós ország. Náluk 3,5 százalékos bővülés a cél.
5. Horvátország viszont igen, ráadásul több szempontból is bezzeg ország lehet. A 2024-es, 2,6 százalékra belőtt GDP-plusz azonban szintén elmarad a magyaról.
6. Szlovéniában erre az évre 2,2 százalékos növekedést terveztek be.
7. Ausztriában ugyanez mindössze 0,6 százalék, vagyis éppen fölötte lehet a stagnálásnak.
8. Szlovákiában ennél jobb a helyzet, ott 2 százalék körüli bővülésre van esély.
9. Csehország is hasonló, de némiképp alacsonyabb mutatóval számol: 1,9 százalékkal.
10. Lengyelország némiképp fölötte maradt ennek a sávnak, és 2,3 százalékos várakozást rögzített.

Ha ezeket a kormányzati, jegybanki és elemzési becsléseket vetjük össze a magyar kabinetével, látható, hogy ha beigazolódnak az előrejelzések, a magyar gazdaság növekedésének nem lesz párja a régióban ebben az évben.

Mekkora lehet a gazdasági növekedés az Európai Unióban 2024-ben?

A teljes kép érdekében érdemes kibővíteni a kört a többi, főképp nyugat-európai uniós országra is, hogy kiderüljön, náluk miről szólnak a gazdasági jóslatok, és mindez hogyan viszonyul a hazai várakozásokhoz. Ebben a tekintetben kis túlzással nincs fontosabb adat 

1. a németországinál, amely Európa legnagyobb gazdasága, és érdemben hat a magyar teljesítményre is. Náluk nincs szó növekedésről, egyenesen csökkenést várnak, mínusz 0,5 százalékot.
2. Olaszország recesszióval legalább nem küzd, de nem túl rózsás a helyzet: mindössze 0,7 százalékos pluszt remélnek.
3. Franciaország a pénzügyi tárca szerint 1,4 százalékos GDP-növekedést érhet el, bár a szakértők szerint ennek legfeljebb a fele teljesülhet.
4. Spanyolországban a legutóbbi jegybanki módosítás szerint 1,6 százalékos plusz várható 2024-től.
5. Svédország sem teheti ki az ablakba a 0,2 százalékos növekedési reményét.
6. Belgiumban, az Európai Unió intézményi központjában 1,23 százalékos plusz néz ki.
7. Hollandiában ebben az évben 3 százalékos bővülés mehet végbe.
8. Portugáliában legutóbb lefelé módosult a növekedési pálya, és immáron csak 1,2 százalékot mutat.
9. Írországban ugyancsak pesszimista a jegybank, és most 2,5 százalékos pluszt lát reálisnak.
10. Luxemburgban szintén borúlátó hangulat uralkodik, és a recesszióból kilábalva 2 százalékos növekedésre készülnek.
11. Észtországban javában mélyül a válság, így erősen kérdéses, hogy a 2,7 százalékos költségvetési várakozáshoz hozzá kell-e nyúlni.

Vagyis tőlünk nyugatabbra hasonló kép rajzolódik ki, mint a régióban: a magyar növekedési kilátásoknál nincsen jobb. Most már csak az van hátra, hogy be is igazolódjon a magyar kabinet optimizmusa.