Idén is folytatódhat az infláció csökkenése, de a januári áremelések és a világpiaci olajárak bezavarhatnak

Az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult az infláció decemberben – értékelte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, hogy a fogyasztói árak éves alapon számolt emelkedése 5,5 százalékra lassult a novemberi 7,9 százalék után, miközben havi szinten 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. Az elemző szerint tavaly év végén az inflációt a 2022-re jellemzővel szemben már nem az élelmiszerek áremelkedése húzta elsősorban, annak a mértéke csupán 4,8 százalékot tett ki, hanem az üzemanyagárak, illetve a szolgáltatások. Az élelmiszerárak emelkedésének letörésében szerepet játszott a kedvezőbb forintárfolyam, a mezőgazdaság megelőző évinél sokkal jobb teljesítménye, valamint a kormányzati versenyösztönző intézkedések, elsősorban az árfigyelő rendszer. 

Molnár Dániel kiemelte, hogy a tavalyi év végén kedvezően alakultak az üzemanyagárak is, köszönhetően a globális kereslet lassulása miatti alacsonyabb világpiaci olajáraknak, amelyek az izraeli konfliktus ellenére alakultak ki. Így pedig az üzemanyag-ársapka kivezetése okozta magas bázis decemberben már éves alapon az üzemanyagárak 4,2 százalékos csökkenését eredményezte, érdemben visszafogva ezzel az áremelkedési ütemet. Mérsékelte az inflációt a fogyasztói szokások átalakulása is, hogy az alacsonyabb energiafogyasztás miatt kevesebben lépték át az átlagos fogyasztási szintet.

A Makronóm Intézet elemzője szerint idén várhatóan tovább lassul az infláció üteme, a mértéke éves átlagban 5,6 százalékot tehet ki. Kulcsfontosságú lesz azonban, hogy mit mutat a januári inflációs adat, tekintve, hogy az év eleji adóváltozások, a jövedéki adó emelése is ekkor jelenik meg az adatokban, illetve a béremelések hatása is ekkortól érvényesül. Az infláció alakulása szempontjából a legnagyobb kockázatot a világpiaci olajárak és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet az izraeli konfliktus kiterjedése veszélyeztet, de az is kérdés, hogy a belső kereslet felfutása, a reálbérek emelkedése és az óvatossági motívum enyhülése nyomán hogyan hat majd a vállalatok árazási döntéseire. 

A régiós folyamatokhoz hasonlatosan lefelé mutató meglepetést hozott az élelmiszerek inflációja, és havi szinten árcsökkenést mért a KSH. Ez, karöltve a tavalyi évi magas bázissal, azt eredményezte, hogy 5 százalék alá esett az éves inflációs mutató ebben a termékkörben. Eközben pedig az üzemanyagok ára havi szinten 5 százalékkal csökkent. Itt is a vártnál nagyobb árcsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal, és ez a tétel így nagymértékben visszahúzta az inflációt. 

Ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, hol nagyobb mértékben (például élelmiszerek és egyéb cikkek, üzemanyagok), hol csekély mértékben (szolgáltatások). 

amelynek súlypontjai azonban olyan tételek, amelyek nem a maginflációs kosár részei (üzemanyagok, feldolgozatlan élelmiszerek). Mindazonáltal a maginfláció is jelentősen csökkent a bázishatások következtében, így 7,6 százalékon áll. A még mindig magas maginfláció egyik oka a továbbra is jelentős szolgáltatásinfláció. Itt havi szinten 0,6 százalékos – a vártnál magasabb – árváltozást mért a KSH. 

A friss adat alapján az ING arra következtet, hogy 2024 elején tovább fékeződhet az inflációs mutató, és friss előrejelzésük szerint akár már januárban beeshet a jegybanki inflációs cél tolerancia sávjába, azaz 4 százalék alá, de tény, hogy a kedvező bázishatások hamar kifutnak. Ennek hatására a jövő év második felében az ING az infláció újbóli emelkedésére számít. Míg az év első felében átlagosan 4 százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 6 százalék körül lehet.

Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödés, részben a lassuló kereslet következtében a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat, és az üzemanyagárak is csökkentek az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – értékelte az adatokat Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Ezt azonban a szolgáltatások látványos drágulása negatív irányba ellensúlyozza. 

Az alkohol és a dohánytermékek árának emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az üzemanyagok jövedéki adójának év eleji emelése ellenére is 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta, és a harmadik negyedévben Horváth szerint is a 4 százalékos jegybanki célsáv alá kerülhet a mutató, azonban a piaci szereplőknek az év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.

A Bankmonitor azt emelte ki, hogy 

A KSH adatai szerint 2023. decemberben 5,5 százalék volt az éves infláció, míg a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított drágulás 5,3 százalék. A tavalyi éves átlagos infláció 17,6, a nyugdíjas infláció pedig valamivel magasabb, 18,3 százalék lett, viszont – amint arra a Bankmonitor felhívta a figyelmet – a tavalyi nyugdíjemelés elérte a 18,5 százalékot, tehát a nyugdíjak megőrizték a reálértéküket. Ez annak köszönhető, hogy 2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, de a kormány a 2023-as év első nyolchavi inflációs tényadat alapján 18,5 százalékos nyugdíjas inflációt várt, ezért 3,1 százalékos pótlólagos nyugdíjemelésről döntött, amelyet novemberben kaptak kézhez a jogosultak.