Virág Barnabás: megosztotta a monetáris tanácsot a kamatdöntés
Kisebb meglepetésre nem az előzetesen belengetett 100 bázispontos ütemben vágta meg az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülésén, így továbbra is két számjegyű maradt a mértéke. A döntés hátteréről, ahogy az lenni szokott, Virág Barnabás alelnök ad tájékoztatást.
„Széles körű dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban” – kezdte a sajtótájékoztatót Virág Barnabás, aki szerint 2023-ban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az infláció az EU-ban, emlékeztet rá, hogy 25,7 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, ezzel a visegrádi régióban is már a legalacsonyabb.
Az inflációs alapfolyamatok trendszerű javulása figyelhető meg
– tette hozzá, ezzel összhangban arra számítanak, hogy a dezinfláció 2024 elején is kitart.
A gazdasági növekedésre rátérve elmondta, hogy egyértelmű felpattanás látható.
Ugyanakkor a negyedik negyedévben visszafogott maradt a növekedés.
A külső pozíciónk jelentősen javult, a fizetésimérleg-pozíció a korábban várt többletnél is jobb lehet Virág szerint.
Stabilitásorientált monetáris politikára van szükség
Az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodást kedvező fejleménynek értékelte a tanács, ennek keretében kb. 3 milliárd euró érkezett Magyarországra.
A gyors dezinfláció és a mérsékelt külső és belső kereslet lehetővé tette volna a kamatcsökkentés gyorsítását, de a múlt hét hétfő óta látott kockázati tényező megjelenése miatt a monetáris tanács fenntartotta a korábbi tempót.
Felfüggesztik a hosszú lejáratú betéti kötvény alkalmazását – jelentette be a Virág. A jegybank devizatartaléka historikus magas szintre emelkedett, a januári tendenciák is azt mutatják, hogy tovább növekszik, és meghaladhatja a 45 milliárd eurót. A tanács a következő hónapokban is adatvezérelten dönt – tette hozzá az alelnök.
Az inflációs közegről beszél Virág
A globális értékláncok fennakadásai a szállítási költségek újbóli emelkedését okozhatják Virág szerint, ugyanakkor arra számítanak, hogy nem látjuk a korábbi drasztikus szinteket. A monetáris tanács közelről figyeli az eseményeket. A nyersanyagpiacon az látható, hogy a feszültségek ellenére a gázárak alacsonyan, 30 dollár közelében vannak. A fejlett piacokon a hosszú hozamok emelkedtek az elmúlt időszakban, ezek a homaszszintek a tavalyi októberi értéknél alacsonyabban vannak.
A visegrádiak között a legalacsonyabb a hazai infláció
Az inflációról elmondta, a visegrádi országok között a legalacsonyabb volt decemberben. Szerinte jó esély van arra, hogy az infláció számottevően megközelítse a jegybanki célsávot. Erre utal, hogy a maginfláció háromhavi bázison 3 százalékon alakul. Ezt idén még az év elején a bázishatások segítik.
A dezinfláció 2024 elején is erőteljes marad
– mondta az alelnök, aki szerint januárban összességében 4 százalék körüli inflációs ráta is elképzelhető. Úgy látja, hogy Magyarország a régiós országok között is az alacsonyabb rátájúakhoz fog tartozni.
A gazdasági növekedés a kereslet helyreállásán múlik
Az alelnök szerint a kereslet helyreállásán múlik az idei növekedés, szerinte a beruházási és fogyasztási döntéseknél a pszichológiai tényezők felülértékelődnek.
Az óvatossági faktort akkor tudjuk csökkenteni, ha stabilan mérsékeljük az inflációt is
– vélekedett Virág.
Ezzel párhuzamosan a külső pozíciónk is jelentősen javul, amiben az energiaegyenleg is szerepet játszik. Kiemelte, hogy két sikeres devizakötvény-kibocsátás történt az év elején, amelyek fogadtatása pozitív volt, erős kereslet mellett. Azt gondolják, hogy ezzel a 2024-es kibocsátások jelentős része megvalósult, segítve egy stabil finanszírozási környezet kialakulását.
Hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági környezet egy gyorsabb ütemű kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, ám az a zaj, amely a pénzpiacon érezhető volt, óvatosságra intette a jegybankot.
Megismételte, hogy a fogyasztóiár-index elérheti a jegybank toleranciasávjának felső szélét, amivel 2025-ben már vissza is térhet ebbe a tartományba.
Kérdésekre válaszol az alelnök
Két forgatókönyvről tárgyalt a monetáris tanács, így a 75 és a 100 bázispontos csökkenés merült fel. Nagyjából hasonló súlyú érvek voltak a két csökkentés mellett, emiatt a monetáris tanácsban sem volt teljes egyetértés a kamatvágás mértékét illetően. Jelezte, hogy folyamatosan monitorozzák a pénzpiaci mozgásokat. Arra a kérdésre, hogy fennmarad-e a 75 bázispontos tempó, úgy válaszolt, hogy adatvezérelten működik a tanács, mindig a bejövő adatok alapján hozza meg a döntését. Szerinte a 75 és 100 bázispontos vágás lehetősége februárban is terítéken lesz, de akkor is a bejövő adatok alapján fognak értékelni.
Arra a kérdésre, hogy miképp nézett ki a szavazati arány, azt mondta, két hét múlva a jegyzőkönyvből fog kiderülni, de annyit megelőlegzett, hogy nagy többség támogatta a 75 bázispontos kamatvágást.
Egy másik kérdésre, hogy mit okozott a pénzpiacokon az a sajtóhír, hogy Magyarországtól elvennék az uniós forrásokat az ukrán vétó miatt, azt mondta, jól láthatóan okozott zavarokat, de nem menne bele mélyebb elemzésbe, főleg, hogy a megnyugvás jelei tapasztalhatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.