Ezért mondta Orbán Viktor, hogy már nem az infláció a fő veszély
Már nem az infláció jelenti a fő veszélyt, a növekedés beindítása fontosabb – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában, ahol a műsorvezető a mostani béremelések hatásairól kérdezte a kormányfőt. Tavaly decemberben 5,5 százalékra csökkent az infláció, ami visegrádi országok között már a legalacsonyabb, ugyanakkor idén több szektorban jelentős béremelésekre kerül sor, ami a kereslet és fogyasztás élénkítésén keresztül ismét növelheti árnyomást a gazdaságban.
A kormányfő szerint azt senki nem tudja pontosan, hogy milyen inflációs világ jön a nemzetközi gazdaságban. Rendszeresen konzultál a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Központi Bank vezetőivel, akik ott vannak az unió állam- és kormányfőinek találkozóin. Előző nap, csütörtökön pedig egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel is.
Én úgy látom, hogy az infláció visszaemelkedésének veszélye minimális, inkább azt tartom kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudjuk-e növelni a gazdaság teljesítményét és jegybank képes lesz-e a maga által kiszabott ütemben csökkenteni a kamatokat
– fogalmazott, hozzátéve: a monetáris és fiskális politika közös célja az lesz, hogy „nyugodtan, higgadtan, nem ritmust hibázva, ütemet tévesztve”, de fokozatosan segítsék a vállalatokat, hogy fejlesszenek és beruházzanak azért, hogy a növekedés visszatérjen egy magas szintre. Ehhez azonban kellenek az alacsony hitelkamatok is, amit szerinte a jegybank tud garantálni idén. A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy a növekedés nem fog magától beindulni, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a növekedés felelőse a kormányban. Ezt neki meg kell oldani – mondta Orbán.
Az infláció már földbe van döngölve
Korábban írtunk róla, a kormány nem várta ölbe tett kézzel, hogy az infláció lefelé csordogáljon az év elejei 25 százalékról, hanem valóságos hadjáratot indított az áremelkedések ellen. A kötelező akciózás, az online árfigyelő és az egyeztetések az üzemanyagpiac szereplőivel is hozzájárultak az infláció lebirkózásához, de a globális inflációs környezet is segített. Mindezek eredményeképpen októberre teljesült az áhított cél: újra egy számjegyűvé vált a fogyasztói árak emelkedése.
A növekedési előrejelzések 3 százalék körül alakulnak
A miniszterelnök szavai szerint vélhetően nagyobb növekedést szeretne elérni, mint ami a mostani előrejelzésekből következne. Ugyan a kormány 4 százalékkal tervezte meg az idei büdzsét, de a pénzügyminisztérium december végén 3,6 százalékra csökkentette a prognózisát, tehát a kormányban is úgy láthatják, hogy
a túlzott fogyasztói óvatosság miatt kisebb lehet a GDP-bővülés a vártnál.
Ettől függetlenül a pénzügyminisztérium száma közelebb van az IMF, a nemzetközi hitelminősítők vagy az EBRD becsléseihez, amelyek rendre 3 százalék körüli adatokat vetítenek előre, és amivel még mindig a magyar gazdaság növekedése lehet az unióban és a régióban is a legmagasabb.
Ambiciózus cél lebeg a kormány szeme előtt
Nem pusztán a növekedés öncélú helyreállítása lebeg a kormány szeme előtt, régóta ismert az a kormányzati törekvés, miszerint 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az uniós átlag 90 százalékát, ehhez pedig évi átlagban 2-3 százalékos növekedési többletre van szükség, ugyanis Nagy Márton szerint ez a felzárkózás záloga. Ahogy a miniszter egy eseményen még október közepén fogalmazott a különböző statisztikákban betöltött dobogós pozícióink sokasága sem elég ahhoz, hogy a közepes fejlettség csapdájából való kitörésünket megvalósítsuk, anélkül pedig szinte lehetetlen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.