A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsora szerint 2022-ben összességében (üzemanyag-forgalom nélkül) 2 százalékos volumennövekedés mutatkozott a hazai kiskereskedelemben, üzemanyag-forgalommal együtt ennél sokkal több. Ráadásul az egyes ágazatok több terméket tudtak (darabra) eladni, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a mérlegadatok szerint a 2022-es kiskereskedelmi különadó sok szereplőt rosszul érintett, csökkent a profit, és volt egy-egy olyan élelmiszer-kereskedő, ahol nemcsak a nyereségtömeg, de maga a nyereség is eltűnt. Emiatt fő témává vált (a sajtóban), hogy a kiskereskedelem rossz évet zárt.
Kicsit közelebbről megnézve a 2023-as adatokat, azt kell mondani, hogy a megelőző év kifejezetten jónak számított.
Idén például üzemanyag-forgalom nélkül számolva sem jön ki pozitív szám a volumenindexben, üzemanyag-forgalommal együtt pedig még gyengébb a mutató. Gazdálkodni persze nem volumenből, hanem a bruttó forgalomból szoktak a kereskedők. Azt végigböngészve sem jobb a kép.
Az élelmiszer-kereskedelemben 2022-ben nagyjából 5888 milliárd forint fordult meg, ami 2023-ban nagyjából 17 százalékos növekedés mellett 6827 milliárd forintra kúszott fel. Ez nagyjából az átlagos inflációs rátával egyezik meg. Ennél egész évben nagyobb volt az élelmiszer-infláció, vagyis volumenvesztésről lehet beszélni.
Kérdés azonban, ki nyert és ki veszített a piacon. A diszkontok 2023-ban is tematizálták az élelmiszer-kereskedelemet, vagyis a hiperek és a szuperek igyekeztek felzárkózni mögéjük-melléjük.
Vélhetően a diszkontoknál megmarad a profit, de a bruttó forgalomra vetített nyereségszintek aligha érik el a tavalyi 3-5 százalékos arányt, ami megjegyzendően kimagaslónak számított (a diszkontoknál) 2022-ben. A jelenlegi folyó áras adatsorból számolva inkább reálisabb a 2-3 százalékos, a hipereknél pedig az 1-2 százalékos nyereségráta. És akkor az élelmiszerpiacot még jónak is lehet mondani a többi adathoz képest.
Tavalyelőtt a teljes piacon (üzemanyag nélkül) 14 027 milliárd forint forgalom képződött (ahogy írtuk, 2 százalékos volumennövekedés mellett), míg 2023-ban az élelmiszertermékekkel szemben csak 10-11 százalékos folyóáras növekedés mellett, 15 538 milliárd forint forgalom várható (a decemberi pontos adat még nem ismert). Ha az éves inflációs adatból indulunk ki, akkor ez 6 százalék körüli volumenvesztés.
Ha viszont az üzemanyag-forgalmat is belevesszük a teljes adatsorba, akkor már csak 8 százalék körüli lesz a folyóáras forgalomnövekedés, ami bizony 9 százalék körüli volumenveszteséget jelent a teljes piacon.
Vagyis ha valakinek az a véleménye, hogy 2022 rossz év volt, nagy kérdés, hogy pontosan mit fog mondani 2023-ra. Ténykérdés ugyanis, hogy a például a Figyelő TOP200 listája szerint a 200 legnagyobb forgalmú cég (nem is felemás értékeket mutatva) bőven az infláció felett növelte forgalmát, és rendre nagyobb profitrátákkal dolgozott, mint 2021-ben. Vállalati szempontból tehát nem lehet általában rossz 2022-es évről beszélni.
Tavaly a második fél évben lassulni kezdett a kiskereskedelmi volumen csökkenése, ami azt jelzi, hogy a piac elérte a gödör alját. Az év végi életjelek sem tudták az egész éves csökkenést megfordítani, de halványan elkezdett derengeni a fény az alagút végén. Így most az látszik, hogy két hatás érvényesül 2024-ben.
Egyrészt a lassabb infláció miatt a jövedelmek értéke növekedhet, ami önmagában erősíti a fogyasztást az egyes kiskereskedelmi területeken, másrészt érvényesült a statisztikai bázishatás, ami azt jelenti, hogy gyenge számokhoz viszonyítják majd a 2024-es adatokat.
Így 2024 első felében is mutatkozhat már (többször is) kiskereskedelmi volumennövekedés, az év második felétől (ha nem alakul ki valami negatív hatás) stabil erősödés jöhet a kiskereskedelem szinte minden területén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.