A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsora szerint 2022-ben összességében (üzemanyag-forgalom nélkül) 2 százalékos volumennövekedés mutatkozott a hazai kiskereskedelemben, üzemanyag-forgalommal együtt ennél sokkal több. Ráadásul az egyes ágazatok több terméket tudtak (darabra) eladni, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a mérlegadatok szerint a 2022-es kiskereskedelmi különadó sok szereplőt rosszul érintett, csökkent a profit, és volt egy-egy olyan élelmiszer-kereskedő, ahol nemcsak a nyereségtömeg, de maga a nyereség is eltűnt. Emiatt fő témává vált (a sajtóban), hogy a kiskereskedelem rossz évet zárt.
Kicsit közelebbről megnézve a 2023-as adatokat, azt kell mondani, hogy a megelőző év kifejezetten jónak számított.
Idén például üzemanyag-forgalom nélkül számolva sem jön ki pozitív szám a volumenindexben, üzemanyag-forgalommal együtt pedig még gyengébb a mutató. Gazdálkodni persze nem volumenből, hanem a bruttó forgalomból szoktak a kereskedők. Azt végigböngészve sem jobb a kép.
Mit mondanak a számok?
Az élelmiszer-kereskedelemben 2022-ben nagyjából 5888 milliárd forint fordult meg, ami 2023-ban nagyjából 17 százalékos növekedés mellett 6827 milliárd forintra kúszott fel. Ez nagyjából az átlagos inflációs rátával egyezik meg. Ennél egész évben nagyobb volt az élelmiszer-infláció, vagyis volumenvesztésről lehet beszélni.
Kérdés azonban, ki nyert és ki veszített a piacon. A diszkontok 2023-ban is tematizálták az élelmiszer-kereskedelemet, vagyis a hiperek és a szuperek igyekeztek felzárkózni mögéjük-melléjük.
Vélhetően a diszkontoknál megmarad a profit, de a bruttó forgalomra vetített nyereségszintek aligha érik el a tavalyi 3-5 százalékos arányt, ami megjegyzendően kimagaslónak számított (a diszkontoknál) 2022-ben. A jelenlegi folyó áras adatsorból számolva inkább reálisabb a 2-3 százalékos, a hipereknél pedig az 1-2 százalékos nyereségráta. És akkor az élelmiszerpiacot még jónak is lehet mondani a többi adathoz képest.
Tavalyelőtt a teljes piacon (üzemanyag nélkül) 14 027 milliárd forint forgalom képződött (ahogy írtuk, 2 százalékos volumennövekedés mellett), míg 2023-ban az élelmiszertermékekkel szemben csak 10-11 százalékos folyóáras növekedés mellett, 15 538 milliárd forint forgalom várható (a decemberi pontos adat még nem ismert). Ha az éves inflációs adatból indulunk ki, akkor ez 6 százalék körüli volumenvesztés.
Ha viszont az üzemanyag-forgalmat is belevesszük a teljes adatsorba, akkor már csak 8 százalék körüli lesz a folyóáras forgalomnövekedés, ami bizony 9 százalék körüli volumenveszteséget jelent a teljes piacon.
Vagyis ha valakinek az a véleménye, hogy 2022 rossz év volt, nagy kérdés, hogy pontosan mit fog mondani 2023-ra. Ténykérdés ugyanis, hogy a például a Figyelő TOP200 listája szerint a 200 legnagyobb forgalmú cég (nem is felemás értékeket mutatva) bőven az infláció felett növelte forgalmát, és rendre nagyobb profitrátákkal dolgozott, mint 2021-ben. Vállalati szempontból tehát nem lehet általában rossz 2022-es évről beszélni.
Mi várható 2024-ben?
Tavaly a második fél évben lassulni kezdett a kiskereskedelmi volumen csökkenése, ami azt jelzi, hogy a piac elérte a gödör alját. Az év végi életjelek sem tudták az egész éves csökkenést megfordítani, de halványan elkezdett derengeni a fény az alagút végén. Így most az látszik, hogy két hatás érvényesül 2024-ben.
Egyrészt a lassabb infláció miatt a jövedelmek értéke növekedhet, ami önmagában erősíti a fogyasztást az egyes kiskereskedelmi területeken, másrészt érvényesült a statisztikai bázishatás, ami azt jelenti, hogy gyenge számokhoz viszonyítják majd a 2024-es adatokat.
Így 2024 első felében is mutatkozhat már (többször is) kiskereskedelmi volumennövekedés, az év második felétől (ha nem alakul ki valami negatív hatás) stabil erősödés jöhet a kiskereskedelem szinte minden területén.
