Már nem félünk annyira az inflációtól
Bár továbbra is drágulásra számít a középkorú magyarok többsége, a korábbinál derűlátóbban látják az árak alakulását a K&H felmérése szerint. Ez összhangban van a hivatalos adatokkal, amelyek szerint lassulás jellemzi az inflációt.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A hivatalos adatok szerint a 2023 első hónapjaiban még 25 százalék feletti infláció egyre visszafogottabbá vált, júliusban már 18 százalék alatt volt, decemberben pedig 5,5 százalékra süllyedt.
A K&H felmérése szerint
a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak döntő része, majdnem négyötöde, pontosan 78 százaléka gondolta úgy 2023 harmadik negyedévében, hogy az év végére tovább nőnek az árak.
Ez az arány a második negyedévben ugyanennyi volt, míg az első negyedévben 87 százalékuk volt ezen a véleményen. A részeredmények szerint az év során csökkent a legpesszimistábbak aránya is, akik sokkal magasabb árakat vártak az év végére a különböző negyedévekben. Az év elején még 50 százalékuk tartott ettől, a második negyedévben a válaszadók 38 százaléka, a harmadikban pedig a megkérdezettek 33 százaléka adott ilyen prognózist.
Összességében javulás volt látható az infláció várt alakulását illetően.
A kérdőívben rákérdeztek arra is, hogy mire költenének többet az emberek, ha az infláció az év végére 10 százalék alá csökkenne, ahogy az a tényadat szerint meg is történt. Ebből az derült ki, hogy háromnegyedük akkor sem tudna érdemben változtatni a vásárlási szokásain – ez alól csak egy kivétel van: tízből négyen mondták, hogy abban az esetben akár jobb minőségű élelmiszereket vásárolnának. A válaszok alapján az élelmiszeripari szereplők – például gyártók és forgalmazók – mellett a márkásabb ruhák eladói és az utazásokat szervező irodák számíthatnának nagyobb keresletre. Utazásra 24 százalékuk, jobb ruhákra 23 százalékuk fordítana több pénzt. Több ruházati cikket 17 százalékuk venne. Vendéglőbe 16 százalékuk menne gyakrabban, ha az év végére 10 százalék alá mérséklődne a pénzromlás üteme.
Rekordösszeget töltöttek fel a SZÉP-kártyákraA csúcshoz a kormány is hozzájárult. |
A megkérdezettek 2023 második negyedévéhez hasonlóan a harmadikban is úgy érzékelték, hogy jelentősen nőnek az árak.
Ezen belül a július–szeptemberi időszakban többen panaszkodtak a közlekedés drágulására és a gyerekekkel kapcsolatos kiadások tetemes növekedésére. Ez utóbbit az iskolakezdésnek is tulajdonítják a K&H szakemberei. Az elmúlt évre visszatekintve az élelmiszerekkel kapcsolatban a válaszadók 92 százaléka kifejezetten erős áremelkedésről számolt be 2023 harmadik negyedévében. Az 50–59 évesek körében még magasabb, 97 százalék volt ez az arány.
A szórakozóhelyek, éttermek áraiban a magyarok 75 százaléka érzékelt nagyobb növekedést ugyanebben az összehasonlításban.
A közlekedéssel kapcsolatban 67 százalék volt az arány, ezen belül a fővárosban mért 47 százalékos említés kifejezetten kedvező. A lakhatási költségeket ebben a negyedévben a K&H felmérésében megszólalók 66 százaléka érezte jóval magasabbnak az egy évvel korábbinál. Ezen belül a 30–39 évesek körében 59 százalékos arányt mértek, valamint a budapesti 53 százalék is viszonylag kedvező.
Aki házban él, az nagyobb arányban számolt be jelentős költségnövekedésről, mint aki lakásban.
Korábban a válaszadók 31 százaléka ítélte úgy, hogy pénze legalább 40 százalékot veszített az értékéből az árak emelkedése miatt, ami 2023 harmadik negyedévére 22 százalékra csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.