Nagy Márton az inflációról: amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt

„A kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Ezt a vállalását két hónappal korábban, már októberben teljesítette” – reagált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adataira Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Szerinte most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, a mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1) és a románokhoz (6,6) képest is kedvezőbb eredményt ért el Magyarország.

A tárcavezető a következőképpen fogalmazott:

Úgy véli, mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Kiemelte: ilyen helyzetben és körülmények közepette a pénzromlás mértékének visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel ellene, mint a jegybanknak. A miniszter hangsúlyozta: a kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például 

• az ársapkák, 
• a kötelező akciózás és 
• az online árfigyelő-rendszer, 
  amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez. 

Nagy Márton jelentős eredményként ítéli meg, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon alacsonyabb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is. 

Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a Magyar Nemzeti Bank szerepe újra jelentősebbé válik, az árstabilitás biztosítása okán a jegybank fontossága megnő. 

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, mostantól ráfordulhatnak 2024-es fő feladatukra, a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, ennek érdekében három területen kell előrelépni:

1. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. 
2. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kabinet célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa.
3. Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen. 

Nagy Márton szerint a növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.