Reneszánszukat élik a kézműves sörök – itthon és külföldön is
Hogy mit is jelent pontosan a kézműves/kisüzemi sör (craft beer) kifejezés, meglehetősen nehéz definiálni. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kézműves sörök napjainkban reneszánszukat élik, elterjedésük robbanásszerű volt.
Fotó: Getty Images
A kézműves sörfőzés jellemzői
Az American Brewers Association meghatározásából kiindulva három jellemző együttes meglétével írható körül a kézműves sörözés fogalma.
- Egy kisüzemi főzde éves szinten legfeljebb 6 millió hordónyi (hozzávetőleg 702 millió liter) sört készít, túlnyomórészt tradicionális alapanyagok felhasználásával.
- Egy külső, a termelésben részt nem vevő alkoholipari szereplő tulajdonrésze a vállalkozásban nem haladhatja meg a 25 százalékot.
- A kézműves sör tehát egy apró, független főzde által elkészített ital, amelyet jóval alacsonyabb mennyiségben állítanak elő, és általában drágábban értékesítenek nagyüzemi társainál.
A gazdag sörkultúrával rendelkező nemzetek – így például Németország, Csehország vagy éppen Belgium – esetében különösen nehéz megállapítani, mely főzdék tartoznak e körbe.
A kisebb főzdék termékei leginkább lokális szinten népszerűek, de a globális versenyben gyakran teljességgel ismeretlenek maradnak
– fogalmaz írásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője. Németországban például a sörfőzés több mint ezeréves múltra tekint vissza, korábban ez a tevékenység szoros összeköttetésben állt az egyházzal: a 9–13. század folyamán elsősorban szerzetesek készítettek magas alkoholtartalmú italokat.
Globális kisüzemi körkép
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kézműves sörök napjainkban reneszánszukat élik, ám robbanásszerű elterjedésüket egy meglehetősen hosszú, úgynevezett homogenizációs időszak előzte meg. A 20. század során, egészen az 1980-as évekig a kisebb sörgyárak rendszerint tönkrementek, beszüntették tevékenységüket, vagy nagyobb tőkével rendelkező vetélytársaik egyszerűen felvásárolták őket. A hajdani Csehszlovákiában például a szocialista államosítási törekvések következtében 1989-re mindösszesen egy kisüzemi szereplő maradt fenn.
A Zenith Advisory jelentése szerint 2016-ban világszerte 19 ezernél is több sörfőzde üzemelt, amelyekből hozzávetőlegesen 17 700 volt kézművesnek tekinthető. Ami a területi eloszlást illeti, közülük 4750 az Egyesült Államokban, 1655 az Egyesült Királyságban, 1295 pedig Németországban működött. Eközben Európában, 2015 és 2020 között a kisüzemi főzdék száma csaknem megduplázódott.
Összefoglaló jelleggel azt mondhatjuk, hogy 2022-ben a globális kézműves sörpiac értéke 103,2 milliárd dollárt tett ki, amely mutató – 10,6 százalékos évenkénti növekedési ütem mellett – 2032-re a 282,6 milliárd dollárt is elérheti.
Hazai trendek
Magyarországon először a 19. század során nyíltak kereskedelmi célzattal sörfőzdék, sikerüket német és cseh sörfőző mesterek alapozták meg. Egészen a második világháború kitöréséig a magyar sörkínálat nagy nemzetközi elismerésnek örvendett, ám 1945 után az addig jellemző sokszínűség helyett a tömeggyártás került a középpontba.
A hazai kézműves sörfőzés feltámadásának szempontjából a 2011 májusában megrendezett Főzdefeszt jelenti a legfontosabb mérföldkövet.
Három nap alatt nagyjából 10 ezer látogató fordult meg itt, a legtöbb árus készletei rögtön az első este kifogytak. Az eseményeket követően számos, a hazai sörforradalom második hullámában kulcsszerepet játszó gyártó – például a Monyo vagy a Mad Scientist – vált mára országosan ismertté.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.