A tavalyi év októberéhez képest januárban a negyedéves konjunktúramutató értéke +21-ről +13 pontra csökkent, közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) a negyedéves konjunktúravizsgálata 2024. januári adatfelvételének eredményeit, amelyben 350 cégvezető véleményét kérdezték meg cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.
Mint írják, a konjunktúramutató 2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a konjunktúramutató jelenlegi értéke
mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.
Ezt megelőzően a negyedéves konjunktúramutató a koronavírus-járvány második hullámának időszakában, 2020 októberében (+10 pont) vett fel hasonló értéket, a járványt megelőzően pedig legutóbb 2014 októberében (+12 pont) állt hasonló szinten. Megjegyzik, hogy a GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 2024. januárban 39 pontos szinten áll, októberhez képest hárompontos emelkedés tapasztalható.
Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése októberhez képest növekvő mértékben bizonytalan, széttartó
– írják. Ebben leginkább a külső kereslet és a német növekedési problémák játszhatnak szerepet. A konjunktúramutató értéke a részben exportáló vállalkozások körében a legmagasabb (+15 pont), a nem exportáló vállalatok körében +14 pont, a döntően exportáló cégek körében pedig +7 pont. Az előző negyedévhez képest a részben exportáló cégek között 4 ponttal nőtt, a nem exportáló vállalatok esetében viszont 7,
a döntően exportáló cégek körében pedig 23 ponttal csökkent a mutató értéke, ami egyértelműen összefüggésben lehet a német gazdasági gyengélkedésével.
Decemberben mind az ipari termelési, mind a külkereskedelmi adatok a vártnál rosszabbak lettek, csak decemberben havi szinten 20 százalékkal csökkent az export mértéke. A feldolgozóipar és a járműgyártás visszaesése is azt mutatja, hogy a német gazdaság gondjai egyre inkább begyűrűztek a magyar gazdaságba.
Ami a vállalatméretet illeti, ott is hasonló tendencia bontakozik ki. A 20–49 fős vállalkozások esetében +1 pont, az 50–99 fős kategóriában +2 pont, a 100–249 fős cégek esetén +8 pont, a 250 főnél nagyobb vállalatok körében pedig +18 ponton áll. Októberi vizsgálathoz képest a 250 fő alatti kis- és középvállalkozások körében egyaránt 3, a nagyvállalatok esetében pedig 13 pontos csökkenés történt.
Ágazati bontásban a mutató értéke a feldolgozóipari cégek körében 14, a szolgáltatások ágazatban 6, a kereskedelemben pedig 1 ponttal csökkent, míg az építőiparban 15 pontos növekedés figyelhető meg az előző negyedévhez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.