Elmeszelték az inflációkövető díjszabást, zúgolódnak a jogdíjkezelők
Eddig még sosem fordult elő az, ami idén megtörtént, miszerint a jogkezelők éves díjszabását megalapozó kalkulációkat elutasította a területért felelős – korábban a kulturális, újabban pedig az igazságügyi – miniszter.
Fotó: Shutterstock
A 2024-es jogdíj-kalkuláció alapja a 2022-es inflációval növelt szorzó lett volna, ami
praktikusan 14,5 százalékos emelést jelent, a 2023-ban mért 17,6 százalékos mértékkel majd csak a 2025-ös jogdíjakat módosítanák.
A feltételes mód nem véletlen, ugyanis a díjemeléshez a jogkezelőknek a szerzői jogi törvény szerint meg kell szerezni a területért felelős miniszter jóváhagyását. Az inflációkövető emeléshez pedig egyenesen kormánydöntésre van szükség – összegezte a helyzetet Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
Az inflációs értékkövetés elutasítása váratlan fejlemény volt, miután a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt hónapokig zajló eljárásban a jogdíjfizetők nem jeleztek tiltakozást, és a kulturális tárca is támogatta a jogdíj megállapítást. Mindezek nyomán az SZTNH jóváhagyási javaslattal terjesztette elő a díjszabásokat az igazságügyi miniszternek, akinek elutasító döntése nehéz anyagi helyzetbe sodort több tízezer hazai művészt.
Mentik, ami menthető
Az összességében többmilliárdos bevételkiesés miatt a jogkezelők perek sokaságával igyekeznek menteni a menthetőt.
Fő érveik közé tartozik, hogy a tizenöt éve következetesen alkalmazott jogértelmezésnek megfelelően jártak el az iratok összeállításakor.
Ráadásul
a miniszter mindannak ellenére vétózta meg a díjemelést, hogy az infláció mértékéről és annak következményeiről hivatalból tudott már a díjszabás benyújtását megelőzően
– emlékeztetnek a jogkezelők.
A miniszter a perbe indult szervezetek szerint hibát vétett, amikor a díjszabásokat visszautasította, a zenei és irodalmi szerzők, előadók, vizuális művészek, filmszerzők megélhetését, valamint a hangfelvétel- és filmelőállítók, könyv- és zeneműkiadók bevételeit veszélyezteti az inflációs korrekció megtagadása. A bírósági keresetet az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz adta be a múlt héten.
A fix jogdíjak értékkövetése egyelőre nem lehetséges, a bevételből százalékban megállapított művészi és szerzői jövedelmeket nem érinti a perindítás. Mint Tóth Péter Benjamin elmondta, nem tudni, mennyi ideig húzódik el a bírósági eljárás, de az már látható, hogy közben elkezdett nyílni az olló,
az elmúlt két évben a valós idejű inflációnál sokkal kisebb mértékben emelt jogdíjak miatti értékvesztés már amúgy is nehezen tolerálható.
Fotó: Shutterstock
Beindult a lavina
A díjszabásban keletkezett veszteséget minimalizálni kell, ezért beindult a lavina, egyes kedvezményeket kénytelenek újratárgyalni a felhasználókkal a jogkezelők, esetleg a szankciókat is hamarabb fogják alkalmazni. Ezek azonban összességében nem olyan nagy tételek, amelyek révén számottevően mérsékelhető lehet a jogdíjbevételek értékcsökkenése.
A szerzői társadalomban egyelőre a döbbenet az úr, a Covid miatt épp csak talpra álló zenészeket, színészeket az infláció eleve is jobban sújtja, mint az átlagembert, mert az általuk igénybe vett szolgáltatások, termékek az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak. Az Artisjus felmérése szerint mindeközben
a fellépti díjakat sem tudták az infláció mértékével emelni a legtöbb esetben
– mutatott rá a jogdíj döntést súlyosbító körülményekre Tóth Péter Benjamin a Világgazdaságnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.