A gyomorrák továbbra is jelentős egészségügyi probléma világszerte, beleértve Magyarországot is. A legfrissebb adatok szerint a negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálozási ok a daganatos betegségek között világszerte, Európában az ötödik. A halálozási arány is magas, mivel általában csak a betegség késői stádiumában ismerik fel. A mesterséges intelligencia hasznos lehet a gyomorrák elleni felfegyverkezésben.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente több mint egymillió új gyomorrákesetet diagnosztizálnak, és mintegy 783 ezer ember hal meg a betegség következtében – Magyarországon pedig a gyomorrák előfordulása még magasabb, mint a fejlett országokban általában.
Idehaza a statisztikák szerint az elmúlt években évente több mint 3000 új esetet regisztráltak, és a halálozási arány ugyancsak magas, évente 2500 honfitársunkat veszítjük el miatta – és ez már valamelyest jobb adat, mint a nyolcvanas évekbeli, amikor még évi 4000 halálesetet regisztráltak itthon a gyomorrák következtében.
Az előfordulás és a halálozás az életkorral nő, a férfiak körében pedig fokozottan magas az arány.
A gyomorrák kockázati tényezői közé tartoznak a következők:
Ezek közül a Helicobacter pylori baktérium a legfontosabb rizikófaktor, mivel a lakosság csaknem fele fertőzött általa, a harmadik világban 80-90 százalék. Ez a kórokozó a szülőktől vándorol át az utódokra, és felelős a fekélyek, a gyomorlimfóma kialakulásáért, a gyomorhurut-betegségekért, ez okozza a gyomorgyulladást is, ami pedig idővel hozzájárul a gyomorrák kialakulásához.
Ennek a baktériumnak nincs különösebb tünete, a fertőzöttek 85 százaléka sosem észleli, ezért is nehéz felismerni, ráadásul számos antibiotikumnak ellenáll. Pedig a megtalálása kulcsfontosságú lehetne.
„Rövid távon a tudósok azt tapasztalták: ha kiirtják a gyomorból a Helicobacter pylorit, akkor szinte megszűnik a fekélybetegség, és ezzel együtt a gyomorrák előfordulása is csökken” – mondta Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.
A szakértő kifejtette: a legnagyobb nehézség, hogy a betegség nem derül ki időben, pedig a korai felismerés és a megelőző intézkedések, például a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok és az egészséges életmód kialakítása mind fontosak volnának a gyomorrák kockázatának csökkentése érdekében. A Magyarországon elérhető egészségügyi intézkedések között szerepel a gasztroenterológiai szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése és persze az egészséges életmódra való ösztönzés.
Ázsiában ötvenéves kortól az egész lakosságra kiterjedő gasztroszkópos szűrőprogramokat is szerveznek, és a professzor szerint nagy áttörés volt a mágneses gyomorkapszula endoszkópia: míg az ingyenes gyomortükrözésre a helyi lakosság fele megy csak el, a modern, alternatív vizsgálatra jóval többen. Ez az eljárás a Távol-Keleten másfél-két évente ismételhető, mivel tanulmányok szerint ez az az időtartam, amíg egy tumor képes kialakulni a gyomornyálkahártya mélyrétegeiben.
Itt jön képbe a mesterséges intelligencia (MI), amely segíthet azonosítani a korai stádiumban lévő rákos sejteket: az algoritmusok képesek lehetnek azon jelek és minták felismerésére, amelyek emberi szem számára észrevétlenek lehetnek, és segíthet a kezelési tervek kialakításában is.
A korai gyomorráknak 70-80 százalékos a gyógyhajlama, azonban felismerése endoszkóppal és kapszulával is bonyolult, mert csupán 3-5 milliméter nagyságú piros pötty a gyomor nyálkahártyáján.
„Nehéz különbséget tenni a felmaródás és a korai gyomorrák között, azonban a kapszulaendoszkópia során a mesterséges intelligencia kijelöli azokat a területeket, ahol gyanítja, hogy eltérés van, és javasolja a terület további kivizsgálását” – folytatta Madácsy László.
A gépi tanulás és az adatelemzés segítségével az orvosok képesek lehetnek az egyéni betegadatok alapján személyre szabott terápiás megközelítéseket is kialakítani. Ez lehetővé teszi az optimális kezelési stratégiák meghatározását, minimalizálva a mellékhatásokat, ugyanakkor maximalizálva a sikeres gyógyulás esélyeit.
Nagyon magas az öt éven belüli halálozás, valamint nagyon rossz prognózisú betegségről van szó, amely bármely életkorban megjelenhet
– tette hozzá Madácsy László, kiemelve, hogy az említett európai vizsgálati folyamatok miatt hazánkban szinte sosem veszik észre időben a betegséget, viszont a távol-keleti szűrőprogramokban gyakran időben kiszűrik, majd kemoterápiás, sebészi beavatkozás nélkül, endoszkópos műtéttel, belülről el tudják távolítani a daganatot.
Továbbá az MI-rendszerek támogathatják a (költség)hatékonyabb egészségügyi ellátást is, hiszen az automatizált diagnosztikai eszközök segítségével csökkenthető a diagnózisra fordított idő, és növelhető az orvosok hatékonysága, jobban kihasználhatók az egészségügyi erőforrások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.