Így lesz a NATO tagja Svédország – ezek a lépések várnak a 32. tagállamra

Jövő hétfőn szavazhat a magyar Országgyűlés Svédország NATO-ratifikációjáról, miután a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a skandináv állam felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe. Ezzel ugyanakkor korántsem ér véget a 2022 májusa óta tartó csatlakozási folyamat, amely pár protokolláris aktussal zárul.

A NATO-t létrehozó szerződés 10. cikkelye szabályozza a szervezet bővítésének menetrendjét, eszerint a tagországok egyhangú megegyezéssel a szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. A tagországok parlamentjeinek ehhez a „Jegyzőkönyv a Svéd Királyságnak az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló” dokumentumot kell ratifikálniuk, amelyet a köztársasági elnök lemondását követően az őt ideiglenesen helyettesítő, jelen esetben Kövér László házelnöknek kell ellenjegyeznie.

Ezt követően Jens Stoltenberg meghívót küld Stockholmba, amivel a szövetségbe invitálja az országot. Erre válaszul a svéd külügyminiszter megküldi az elfogadó levelet az USA külügyminisztériumának, majd a svéd államfő megkapja a felhatalmazást a csatlakozási dokumentum aláírására. Ennek az aláírása után a csatlakozási dokumentumot a svéd kormány egy tisztviselője személyesen viszi el Washingtonba.

Ez Magyarország esetében is hasonló módon történt. A NATO 1997. júliusi madridi csúcstalálkozóján Magyarországot Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt hívta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ezek sikeres lezárását követően Magyarország 1999. március 12-én vált hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává, hogy aztán pár nappal később már a szövetség tagjaként vegyen részt a koszovói válság nyomán elindított jugoszláviai légi műveletek támogatásában.

Rögös út vezetett Svédország NATO-tagságáig

Finnország és Svédország 2022 májusában hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, válaszul Ukrajna Oroszország által történő megtámadására. A két ország gyakorlatilag nem volt korábban sem semleges állam, a NATO partnereiként közös hadgyakorlaton is részt vettek, és hírszerzési információkat is cserélnek a szövetséggel. Bár közösen szerettek volna csatlakozni, hamar kiderült, hogy ennek minimális az esélye, miután a török és a magyar kormány is a fenntartásait hangoztatta a két ország ratifikációjával kapcsolatban. A súlyosabb kifogások kezdettől fogva a svédekkel szemben fogalmazódtak meg, így nem meglepő módon Finnország 2023 áprilisában egyedül lépett be a NATO-ba.

Törökország még ekkor is Svédországban élő kurd „terroristák” támogatásával vádolta Stockholmot, emiatt a magyar kormány is azon az állásponton volt, hogy nem utolsóként fogja ratifikálni a skandináv ország NATO-csatlakozását. A húzd meg, ereszd meg játék része volt az is a magyar részről, hogy ugyan a kormány támogatását fejezte ki, a parlament már nem, Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt arról, hogy a fideszes képviselőknek komoly aggodalmaik vannak a svédek katonai szövetségi rendszerbe történő integrációjáról. 

Az események 2024 januárjában gyorsultak fel, amikor kisebb meglepetésre a török parlament is jóváhagyását adta. Bár úgy tűnt, hogy a svéd miniszterelnök visszautasítja a magyar kormányfő meghívását, miután a két oldalon oda-vissza ment az üzengetés, végül február 19-én a svéd lapok arról számoltak be, hogy Ulf Kristersson az invitálást elfogadta. A háttérben folyó diplomáciai tárgyalások is kellettek ahhoz, hogy a két politikus február 23-án találkozzon egymással, hogy aztán február 26-án rögtön a tavaszi ülésszak első napján napirendre kerüljön a régen várt szavazás.